Alkotó szellem: nemzeti kötelesség!

Magyar Nemzeti Feltámadás

Magyar Nemzeti Feltámadás

A magyar nép kulturális sorskönyve

2014. február 02. - Nemzetstratégia

A tranzakcióanalízis nevű pszichológiai iskola szerint a főbb személyiségtípusoknak különféle pozitív és negatív parancsai vannak, amelyek beépülhetnek az illető sorskönyvébe és irányító tényezőivé válhatnak.

A főbb gátló parancsok a TA (tranzakcióanalízis) szerint:

(a teljesség kedvéért leírom az angol nevüket is)

Viselkedésben:

1. Don’t be or don’t exist. - Ne légy, vagy ne létezz.
2. Don’t be well or don’t be sane. - Ne légy jól, vagy ne légy józan.
3. Don’t make it or don’t succeed. - Ne csináld meg, vagy ne sikerüljön.
4. Don’t be you. - Ne légy önmagad.
5. Don’t be close or don’t trust. - Ne légy közel vagy ne bízz.
6. Don’t be a child. - Ne légy gyerek.
7. Don’t grow up. - Ne nőj föl.
8. Don’t be important. - Ne légy fontos.
9. Don’t belong. - Ne tartozz (sehova).
10. Don’t enjoy. - Ne élvezz.
11. Don’t. -Ne.

Érzésben:

1. Don’t feel. - Ne érezz.
2. Don’t feel “x.” - Ne érezd az "x" érzelmet.
3. Don’t feel what you feel; feel what I feel. -Ne érezd amit érzel; érezd amit én érzek.

Gondolkodásban:

1. Don’t think. - Ne gondolkozz.
2. Don’t think “x.” - Ne gondold az "x"-et.
3. Don’t think what you think; think what I think. -Ne gondold amit gondolsz; gondold amit én gondolok.

A dolog úgy jutott eszembe, hogy a könyvesboltban kezembe akadt e könyv. Beleolvastam, és meglepetésemre a cigány nép sorskönyvi rajzát találtam meg egy Magyar Judit nevű szerző tollából. A könyv tartalomjegyzéke és bevezetője ingyenesen elérhető, a kérdéses cikk a tartalomjegyzék 375. oldalán található.

Mivel tisztában vagyok azzal hogy az intelligencia és a főbb emberi jellemvonások (vérmérséklet, érzékenység) döntő mértékben öröklődnek, ezért megvannak a kételyeim afelől, hogy az öröklött 'alap' hiányban a felszabadító parancsoknak különösebb értelmük lenne. Azonban nekünk, magyaroknak kétségkívül megvan az esélyünk rá hogy megértsük és fölhasználjuk e tanulságokat. Kezdjük tehát.

Eric Berne maga is beszélt az un. kulturális vagy transzgenerációs sorskönyvről. ennek rövid megfogalmazása: "Protokollon alapuló tudattalan életterv, amely egy család vagy egy csoport számos nemzedékén végigvonul."

Két fő része van:

  • hiedelmek - annak megragadása, miképp vélekedünk magunkról és a világról. Van-e és ha igen, mi az életünk értelme, mit kell tennünk hogy az életben boldogok legyünk. Legendákban, mesékben, versekben, énekekben, közmondásokban jelenik meg. E mondákat adták tovább nemzedékről-nemzedékre.
  • rituálék - szokások, tradíciók, sajtos viselkedésmódok, amelyeket a gyerekek szocializációjuk során elsajátítanak. Biztonságot jelentenek, ennek tudata révén az adott közösség teljes jogú tagjai. hogyan viszonyul a közöség a pénzhez-időhöz, mennyire fontos nekik stb.

A magyar jelképek mit jelenítenek meg - magyar zászló, magyar himnusz.

Először nézzük meg a gátló parancsokat, melyek jelen lehetnek a magyar köztudatban.

Ne csináld meg! vagy Ne sikerüljön!

Az egyik meghatározó sorskönyvi parancsnak ez tűnik. Évszázadokon óta különböző érdekszférák metszéspontjában fekszünk, így mindegyik befolyási övezet a saját parancsait próbálta ránkerőltetni. Ennek következménye, hogy minden csak félig készül el, minden törekvés félbemarad. Gömbös Gyula szavaival: "Mi mindig mindent csak félig csináltunk." Amit az egyik befolyási övezet ránkerőszakolt, a másik gondoskodott róla hogy ne sikerüljön, és fordítva. Amit önállóan szerettünk volna, az is csak féleredményeket ért el. Bizonyíték rá a Rákóczi-szabadságharc (aminek részleges sikere végülis felszámolta a nyílt önkényuralmi abszolutizmust egy időre), valamint 1848-49, amelyet hiába vertek le, egyes eredményeit nem lehetett meg nem történtté tenni. Az 1851-es törvények biztosították a jobbágyfölszabadítást, és ezzel elkezdték fölszámolni a feudalizmust Magyarországon. Kétségtelen tehát, hogy e negatív gátló parancsnak valós történelme van hazánkban.

Ne gondolkozz!

Holtversenyben ez a második gátló parancs, aminek hatása egész Magyarországon széltében-hosszában érződik. Gyerekkoromtól fogva mindenütt ezzel találkozom. Mivel a magyar egy nagy alkotóerejű, (kreatív) nép, ezért biztos hogy a külföldi gyarmatosítók (török osztrák, orosz), vagy a kollaboráns elit által lett elterjesztve. Egyik szembeszökő példája a dohányosok (3 millió Mo-n), alkoholisták (1 millió) és egyéb szenvedély-rabok kórosan magas száma. Claude Steiner kimutatta, hogy az alkoholista sorskönyve két parancsból áll: "Ne gondolkozz: igyál!"(angolul: Don't think; drink!), persze ezt be lehet helyettesíteni, pl. drogosnál: "Ne gondolkozz: drogozz!" stb (A jelen mottója: "Ne gondolkozz: fogyassz!"). Lényeg hogy a szenvedélyrabok gondolati mintájának hátterében szinte kivétel nélkül szóról-szóra megtalálható. E parancs felelős túlnyomóan az iszonyú szellemi sötétségért, ami az országban uralkodik.

Ne légy fontos!

A mindenkori gyarmatosítók és kollaboráns elitjeik számára döntően fontos, hogy a népet-nemzetet biztos keretek között tartsák. Vannak parancsok, amivel egyszerűen "nem lehet veszteni" ha alkalmazzák: pontosan ilyen a "Ne légy fontos!" is. Ennek példáját adják a mindenkori nacionalizmusellenes röpiratok, pamfletek, cikkek és tanulmányok, melyek mind közvetlenül vagy közvetve hívják föl a figyelmet a "nacionalizmus veszélyeire", a békés egymás mellett élést hirdetik, és fölszólítanak minket: "Tanuljunk meg kicsik lenni!", lásd Kovács László emlékezetes mondatát, amivel tudat alatt a szovjet (török-, osztrák-)elnyomók örök üzenetét fogalmazta meg.

Ne légy önmagad!

A magyarságot évszázadokon át valamelyik másik birodalom részének próbálták feltételezni a külföldi hatalmak és a vazallus elitjeik. A belpesti urbánus zsidók még egy kifejezést is kifejlesztettek: "magyarkodni", mintha lenne olyan pl. a német nyelvben hogy németkedni, vagy az angolban hogy angolkodni. A magyar nemzet  e parancs gátló hatása miatt máig nem tudott széleskörű-érvényes önmeghatározást fölmutatni, aminek óriási hibáját akkor értjük meg, midőn  e sorokat megismerjük Szekfű Gyula munkájából, a Három nemzedékből.

Ha már most a keletről menekülő zsidóság álláspontjára helyezkedünk, a három ország közül Magyarországot kell megjelölnünk, mint amely leginkább kecsegtető volt a bevándorlásra. Nemcsak azért, mert országunk kapitalizmusa úgyis szinte teljesen zsidó kézen volt, ami ilyen mértékben a német kapitalizmusról nem mondható el, nemcsak mert a mi kultúránk kisebb és hajlékonyabb, ellenállásra fajilag is kevéssé predestinált volt, holott a német lélekben évszázadok óta nem hamvadt el az antiszemitizmusnak egy bármi kis szikrája; mindez csak másodrendű jelentőséggel bírt azzal szemben, hogy a mi liberális illúzióink az orosz-lengyel bevándorló zsidónak az első lépést olyan mértékben könnyítették meg, miként sehol másutt a diasporától érintett államokban. A Kárpátok hágóit átlépve a galíciai és orosz zsidó, ki az ázsiai állapotok közt, honnan jött, emberszámba is alig ment, kellemes csodálkozással vette észre, hogy íme csak nemzeti ruháját kell levetnie, csak a közönséges érintkezésre szükséges magyar beszédet kell elsajátítania, máris éppen olyan jó magyar, tagja magyarországi nemzeti közösségének, mint generációk óta bentlakó zsidó polgártársai, vagy akár a magyar föld autochtonai, ősi családok nemes vagy paraszt leszármazói. Az idegen elemeket a belső átalakulás kötelessége alól a magyar közhangulat elvileg, változhatatlan érvénnyel felmenté: a határt akadály nélkül átlépő galíciai hosszabb-rövidebb tanyázás után rutén-tót vidéken, az Alföld magyar városaiba megérkezve már magyar számba ment és joggal elhihette magáról, a közhangulat hatása alatt, hogy épp oly jó magyar, mint bárki más ez akkor még széles országban. Az államilag szervezett névmagyarosító akció segélyével, eldobja nevét, újat vesz fel, boltot nyit, kis házat szerez, ezzel a magyar illúziók, az állam és nemzet formalisztikus felfogása szerint valóban és egészen magyarrá vált, gyarapítá a magyarság számát. Eggyel megint többen vagyunk, mondottuk, rá fér szegény, testvértelen fajtánkra. Ez az érzelmi alapja annak, hogy a bevándorlóktól csak felületes és merőben külsőleges, de annál gyorsabb átalakulást kívántunk. Lelkébe óvakodtunk beletekinteni, megelégedvén ruha és beszédkülsőségeivel, végleg áldozatává esvén a tévedésnek, melytől Széchenyi halálos félelemben, kezét tördelve óvott bennünket: összetévesztettük a nemzetiséget a nyelvvel, a magyarságot a magyarul csevegéssel, a halhatatlan lelket a mulandó, színét váltó külsővel. Vétkünk a legsúlyosabb, mert az Ige, a Lélek ellen való."

A saját nemzeti önazonosságunk kiáltó, órási hibája, hogy mindenkit, boldog-boldogtalan befogadunk, teljesen tekintet nélkül arra, miféle kockázatokat hordoz magában az illető, különösen ha egy többezer éves, eltérő nyelvű, vallású, tehát kultúrájú szívós népfaj ivadéka. Erre erősít rá a szintén főleg urbánus liberális körben terjesztett hamis állítás, hogy "nincs is olyan hogy magyar, csak különféle betelepült népek keveréke van", ami egyrészről nem igaz, elég csak Bartucz Lajos munkáját megemlíteni a tárgyban, másrészt meg a Magyar Nemzet egyik 2011-es őszi számában olvastam a cikkszerző azt hiszem Száraz Miklós volt, hogy ennyi erővel:

(...)spanyolok valójában nincsenek, csak egy nagy keveréknép van: ibérek, kelták, keltibérek, főníciaiak, görögök, karthágóiak, rómaiak, zsidók, alánok, vizigótok, arabok, berberek, cigányok, baszkok, katalánok, gallegók egyvelege.

angolok nincsenek, csak britonok, szászok, jütök, kelták, gaelek, írek, skótok, manxok, walesiek, dánok, normannok, piktek.

Látjuk tehát hogy ez nevetnivaló képtelenség,  magyar nemzet tagjai közé alapvetően az tartozik, aki magyarnak vallja magát (szülői énállapot), magyarul gondolkodik (felnőtt énállapot), és magyarul érez (gyermeki énállapot), más szóval: teljes lényét, minden tehetségét a nemzet szolgálatába állítja. Aki "büszke a zsidóságára", "büszke cigányságára" illetve tudatosan más nemzet tagjaként határozza meg magát, nyilvánvalóan nem a magyar nemzet része. Ennyire egyszerű.

Megjegyzendő, hogy a nálunk fejlettebb önazonosságtudattal rendelkező szepességi és erdélyi szászok 600 ill. 900 éven keresztül képesek voltak megőrizni nyelvüket, kultúrájukat, egy tőlük gyökeresen eltérő nyelvi környezetben, amihez persze idővel jó segítséget nyújtott a külön vallás (evangélikus, református) is. Ha valamiféle igazodót keresünk nemzeti eszmélésünk számára, a jó példát bennük találhatjuk meg.

Nagyjából ezzel a fő negatív parancsokat végigvettem. Van még pár, ami csökkent erőkifejtéssel ugyan, de működik. Például:

"Ne érezd amit érzel; érezd amit én érzek." illusztrálva:

"Trianon kapcsán nem búslakodni kell; trianon kapcsán örülni kell!!"

Hasonló változat: "Nem trianon miatt kell búslakodni, hanem a holokauszt kapcsán kell lelkiismeret-furdalást érezni!"

E két változatot a lehető legmagasabb politikai helyekről terjesztik, minden lehetséges alkalommal.

Ne légy közel vagy ne bízz senkiben!

A magyarság történetében számos epizód van, amikor különféle jelszavak alatt uszították magyarnak a magyart ("nem bízhatsz benne, mert ő katolikus/protestáns" vagy "kuruc/labanc" stb), vagy éppen összeesküvéseket számoltak fel ("nem bízhatsz benne mert lehet ő is besúgó"), ez utóbbira a kommunizmus hatalmas mértékben erősített rá. Mégis elmondhatjuk, hogy a legerősebb ilyen jellegű hatás a modern fogyasztói kultúra, azon belül is a hollywoodi film- és tudatipar termékeinek szárnya alatt jött be a köztudatba, ennek lényege hogy a senkiben sem bízó hős egyedül megoldja az összes gondot pl. western esetén egyedül tisztítja meg a vidéket a banditáktól, néha akad egy alkalmi segítője, a kettejük kapcsolata leginkább a "jóindulatú semlegesség" mintsem a "szövetség" talaján áll, végül persze a magányos hős győz, a segítője rendszerint meghal, vagy komikus karakterként él tovább, a "magányos farkas" témája szinte minden hollywoodi komolyfilm (dráma, thriller stb) alapeleme. Ez a mentalitás ömlik mindenhonnan, a "szingli" divatja is ezt tett előbb elfogadottá majd irányjelzővé.

Itt fontos hozzátenni hogy a magyar, a mongol és a török népek körében a vérszerződéssel megerősített barátságnak nagy hagyománya és szerepe volt. Az első mondáink (Hunor és Magyar) is a testvériségről szólnak, tehát a barátság, testvériség (a kettő még a középkorban sem vált el élesen egymástól) a társadalom alapvető ragasztója, összekötő eleme volt. Ma már a gyerekek túlnyomó többsége egyke, a magyarok 15%-ának egyetlen barátja sincs, és a magyarok 70%-a nem bízik senkiben (a videó ezen állításai Kopp Mária: "Magyar lelkiállapot 2008" c. könyvére hivatkoznak).

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetstrategia.blog.hu/api/trackback/id/tr65792940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Albu 2014.03.17. 09:47:29

Na, arra nem számítottam, hogy ilyen összehasonlító elemzést találok. Elismerésem!

murcielago 2014.05.27. 10:42:53

Kedves Statégia, létezik, hogy Te ideológiailag liberális vagy, politikailag nemzeti-szocialista, gazdaságilag libertárius-technokrata volnál? Legalábbis ez a manifeszt-éned, az elnyomott pedig egy valamiféle katolikus-ksatria-én lenne?

Persze a liberális ellen tiltakozni fogsz, pedig a pszichológiai látásmód kiterjesztése/univerzalizálása szerintem liberális irányba hat, akár a személyiség valamiféle (ön)felszabadítása, akár valamilyen metafizikusan emelkedett állapot elérése az eredeti cél.
(liberális szót az eredeti értelemben véve)

murcielago 2014.05.28. 08:33:56

Egyébként eredeti ötletnek tartom a TA-t társadalmakra/országokra alkalmazni, nemcsak azért, mivel ez egy friss szempont a hagyományos nemzetkarakterológiai megközelítéshez képest, hanem azért is, mert megfordítja a hatásvektorok irányát (pontosabban kétirányúvá teszi). Ez realistább, igazságosabb képet tud rajzolni egy megkésett fejlődésre kényszerült, félgyarmati jelenben szenvedő társadalomról. Másrészt megszabadít az „átlag”-hoz való viszonyítás szerintem obskúrus, csak az elemzést megkönnyítő módszerétől. Miért lenne mérce bármilyen kiválasztott országcsoport, ha az egész megfigyelt halmaz rossz irányba halad?

Más kérdés, hogy mit lehet kihozni ebből a módszerből. Olvastam már frappáns leírásokat pl. a bürokrácia játszmáiról, a férfi és női szerepekről, stb. Itt pedig érdekes, hogy a „magányos hős” film-toposz a „ne bízz senkiben!”játszma…Mivel a magyarokat individuálisnak mondják, ezt érdemes végiggondolni.
(Azért kiváncsi lennék a „Mátrix” c. filmet milyen játszmákkal lehetne leírni...)

murcielago 2014.05.28. 08:40:54

a „ne gondolkozz!”-t pl. én így hallottam „fogalmazás-gátlóm van)…

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.08.18. 16:53:15

@murcielago: Helló, bocs hogy most válaszolok, nyári szüneten voltam.

Szerintem gazdaságilag és politikailag nemzetiszocialista vagyok, ideológiailag nemzetiszocialista és "liberális", vallásilag pedig katolikus. Igen, lehet hogy van ott egy kicsike liberális beütés, de szeretném hangsúlyozni, hogy úgy az NS ("Árja embertípus") mint a keresztény/katolikus vallás (a bennfoglalt tudományos beállítódása) révén egyfajta Haladást ("progresszió") föltételez. A progresszió /haladás típikus liberális szó, de szerintem ettől függetlenül is van értelme, más összefüggésekbe ágyazva. Nemcsak liberális módra lehet fejlődni (márha föltesszük hogy a liberális fejlődés valóban az, én nem elfajzás, degeneráció), ugye?

"Ez realistább, igazságosabb képet tud rajzolni egy megkésett fejlődésre kényszerült, félgyarmati jelenben szenvedő társadalomról. Másrészt megszabadít az „átlag”-hoz való viszonyítás szerintem obskúrus, csak az elemzést megkönnyítő módszerétől. Miért lenne mérce bármilyen kiválasztott országcsoport, ha az egész megfigyelt halmaz rossz irányba halad?"

Egyetértek.

"Más kérdés, hogy mit lehet kihozni ebből a módszerből."

Szerintem ha a megfigyelt negatív parancsokkal ellentétes értelmű üzeneteket kezdene a média és a véleményformálók sugározni, megfelelő gazdasági fejlődéssel és politikai éghajlattal párosulva, egy sokkalta-sokkalta egészségesebb társadalom jönne létre akár pár éven belül. Persze ügyelni kell majd hogy ne legye túl direkt, túl transzparens, csak finoman, megvan ennek is a módja.

Persze óriási akadály, hogy a média túlynomó része vagy a zsidók kezén van, vagy az agyhalott fogyasztói propaganda és pornó ömlik belőle, vagy pedig egybites pártszócső (vagy pedig több egyszerre). Ez szinte lehetetlenné teszi, hogy az általam irányzott változások megvalósuljanak.

murcielago 2014.08.19. 13:24:41

@Nemzetstratégia: „ Igen, lehet hogy van ott egy kicsike liberális beütés” – nem tévedtem nagyot tehát. Ha még a csillagjegyedet is tudnánk, előttünk állna a teljes portré. (...mielőtt megkérdezed: ha muszáj lenne, én a Bakra tippelnék... :) )

A progressziónak valóban csak más összefüggésekbe ágyazva van értelme, önmagában nincs, ez egy jó gondolat. A keresztény progresszió végpontja egyesülés Istennel, a liberálisé „istenné” válni (Isten ellenében). Legalábbis ez következtethető ki szerintem. Persze ezek olyan végcélok, amikre úgy vágy az ember, mint a kisgyerek a Karácsonyra: amíg készülődés folyik, addig halálosan izgalmas, amikor elérkezik, akkor már nincs mire izgatottan készülődni.

A médiával és véleményvezérekkel kapcsolatban szintén igazad van – abban is, hogy lehetetlen a felvetésed. A média a hatalom-monopólium egyik legfontosabb eszköze,amit az adott birtokló nem fog kiengedni a kezéből, csak ha elveszti a hatalmát .

Apropó, nincs kedved posztolni Quigley angol-szász misszióját? Egyrészt hiányzik a C.Q. –sorozatodból, másrészt valahogy mostanában a levegőben lehet érezni az érdeklődést a geddonisták/prepperek/konteósok viselt dolgai (értsd: nézetei) iránt.

murcielago 2014.08.19. 14:26:11

@murcielago:
„A keresztény progresszió végpontja egyesülés Istennel” – lehet, hogy kicsit félreérthető a fogalmazás: teremtő és teremtett soha nem lehet egylényegű, de a vallás célja nem is ez, hanem, hogy minél közelebb kerüljön az ember az Istenhez. Lásd keresztény himnusz:
„Közelebb, közelebb, Uram, hozzád!
Boldogan ölelem keresztedet át.
Édes lesz az nekem, hisz te fogod kezem.
Közelebb, közelebb hozzád, Istenem!”

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.02. 14:14:08

@murcielago: Ha közel kerülünk Istenhez akkor -egy nagyon kicsikét -Istenné is válunk, ugye?
Meg persze Isten képére és hasonlatosságára lettünk teremtve. Persze Istenhez közeledni és Istenné válni nagyon különböző dolog.

Akármilyen utópista és működő társadalmat és akármilyen magasrendű embert hozunk is létre, Isten képességeink töredékét sem fogjuk megközelíteni, így tehát az Istenné válás eleve bukta. Ezért nem aggódom emiatt, akárhogy fejlődünk, úgysem tudjuk Istent fölülmúlni, de még megközelíteni sem.

"Ha még a csillagjegyedet is tudnánk, előttünk állna a teljes portré. (...mielőtt megkérdezed: ha muszáj lenne, én a Bakra tippelnék... :) "

Nem hiszek az ilyenben és nem tulajdonítok neki jelentőséget sem, de Bak nálam az aszcendens.

Quigleytől az "Anglo-Saxon Establishment" c. könyvre gondolsz? Egyelőre nem tervezem, lehet hogy a róla szóló wiki-cikket lefordítom, általában (nem mindig) a wiki elég informatív.

murcielago 2014.09.05. 15:04:57

@Nemzetstratégia:
„Nem hiszek az ilyenben és nem tulajdonítok neki jelentőséget sem”. – Megértem az ezotériával szembeni averziódat, mivel racionális szellemben nevelkedtem és pályám is reáliákkal történő foglalkozásokból áll össze…, de én egy idő után teljesen telítődtem a materializmussal, a szkepticizmussal ; azóta pedig kimondottan érdekel minden, ami transzracionális. A két szemlélet összevetésére van szükség szerintem az igazság megállapításához, bár ez nehezen megoldható. Egy pszichológus biztosan azt mondaná, hajlammal az irracionalitásra születtem, de ezt elnyomtam magamban és túl jól sikerült a kompenzáció…

Anglo-Saxon Establishment: ha jól tudom egy könyvét se fordították le magyarra, sőt a „Tragédia és remény” c. könyve az USA-ban is félig-meddig szamizdatnak számít. (Látod, keltem az érdeklődést a jövendő posztod irányába  ). Drábik is ír Quigleyről Novus ordo seclorum - Az új világrend. c. írásában.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.05. 21:57:42

@murcielago: "de én egy idő után teljesen telítődtem a materializmussal, a szkepticizmussal ; azóta pedig kimondottan érdekel minden, ami transzracionális."

Közelebbről? Csak szabadon.

"(Látod, keltem az érdeklődést a jövendő posztod irányába )"

Tetszik ahogy ilyen finoman javaslatot teszel :-) figyelj, még nem tudom. Elég hosszú és száraz és szerintem Drábik sokkal 'kimerítőbben' összefoglalta. Mindenféle értelemben :-)

murcielago 2014.09.07. 22:59:43

„Közelebbről? Csak szabadon.”

Én nem onnan indulok ki, hogy az embereket általában vágyaik, szenvedélyeik, és érzelmeik vezetik (nem pedig racionális döntéseik), vagy hogy a döntéshozók kognitív korlátait mostanában kezdik fel/elismerni. Hiszen ezek „racionális” felismerések, amelyekkel a racionalizmus korábbi magyarázatainak elégtelenségét próbálja újabb magyarázatokkal elfedni.

Hanem a kezdetek, a Felvilágosodás korának bírálatából. A „tiszta ész uralma”-ról azóta kiderült, hogy ez az uralom diktatórikus véleménymonopólium. Kiderült, hogy a „tiszta ész”-ből nem lehet levezetni a világ teljes magyarázatát. Az élet hagyományos formáival ellentétben az ésszerűségre ösztönöz, aminek végeredménye jól szemléltethető a mai kor szörnyűségeivel. Édestestvére a liberális demokráciának, amely mára megszülte a globalizációt és ezzel azt a pénz- és hatalomkoncentrációt, amely már a földi életet veszélyezteti.

Központi hipotézise a mítosz-vallás-logosz(tudomány) fejlődési rangsor, amit semmi sem igazol. Ma is mítoszok irányítják a döntéshozókat és ma is vannak vallásosak és csodában hívők, sőt azt lehet mondani nagyobb arányban vannak, mint a Felvilágosodás előtt. Másrészt tudomány régen is volt.

Ugyanakkor nem osztom azt a nézetet sem, hogy a racionalizmus „ nem egyéb ideiglenes előítéletnél”, vagy „az értelem uralmának rövid intermezzója két irracionalizmus, a középkori és a jövendő irracionalizmus között,” (E. Friedell). Ostobaság és lehetetlenség lenne elutasítani a széles értelemben vett tudományos módszertant, és az emberiség eddig felhalmozott tudományos ismereteit. Csak azt mondom, ez a valóság teljes megismerésének egyik fő útja. (Lehet, hogy egy kicsit dualista a felfogásom, ezt vállalom…)

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.08. 22:49:22

@murcielago: Jó, elutasítod a 'szélsőséget' (tiszta mítosz - tiszta racionalizmus), eddig rendben. De mintha homályban hagynád hogy akkor mégis mi az, amit képviselsz.

Egyébként a felvilágosodás előtt a tudomány és a vallás egymást kiegészítő erőként működött, amit az is bizonyít, hogy a tudósok nagy része (Pascal, Descartes, Leibnitz, Newton stb) mélyen vallásos volt. Ez egy modernista csapda, hogy minden egésznek szét kell esnie, és a töredékeknek egymás ellen küzdenie.

Szerintem a mítoszoknak genetikai alapja van, vagyis mindannyiunkban benne vannak. Hasonlóan a "dráma" iránt is mindannyiunknak van érzéke. A drámában pl. 3 szerep váltja egymást, a megmentő, az üldöző és az áldozat, és e 3 szerep egyetemleges, minden dráma szerves alkotó eleme.

murcielago 2014.09.09. 10:37:28

@Nemzetstratégia:

A mai szellemi térkép alapján olyan tradicionalistának vélem magamat, akiben azért jó adag gnosztikus beütés is van (még egy dualitás…). Vagyis úgy hiszem, hogy a szorgos analízissel, racionalizmussal felállított világkép tévútra visz a megfelelő minőségű szellemi átvilágítás, releváció hiányában.

Ezért lenne fontos szerintem a tradíció beavatás-szintű ismerete, a működő ezoterikus tanok, szellemi vezetők figyelmes meghallgatása. Ilyenekből sok van (és sok hamis, vagy kókler is van közöttük). Az, hogy sok, az nem azt jelenti, hogy – hasonlóan a modernista csapdádhoz - feloldódna „az igazság egy” elv, hanem azt, hogy ezek az irányzatok kicsit közelebb állnak a szellemvilághoz és eltérő módon közvetítik a szellem befolyását az anyagra.

Mindez átélhető egyénileg, „műalkotás befogadása” formájában is. Ekkor művészi hatásról, katarzisról, stb.-ről beszélünk, de lényegében ugyanaz történik: valaki (a művész) hirtelen mintha villámfénnyel átvilágítaná számunkra a valóságot. Azt hiszem, jellemző rám kicsit az élményfilozófiai megközelítés (erre nem tudok hirtelen jobb szót, de talán érthető).

murcielago 2014.09.09. 16:58:36

@Nemzetstratégia:

„Szerintem a mítoszoknak genetikai alapja van”

Az nagy kérdés, bár tipikus materialista kérdés, hogy a transzperszonális élményt kiváltó kollektív tudattalan tartalmak az összes archetípusukkal min keresztül csatlakoznak az emberi pszichébe. Kisérletileg már bizonyították, hogy a gének bizonyos memória-funkcióval is rendelkeznek, képesek bizonyos információk tárolására és átörökítésére. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy egy faj elkülönített csoportjai között valós idejű információ-áramlás is lehetséges. Ez igazából egy holografikus modellben lenne értelmezhető. Valahol itt tart a racionális tudomány.

Elvben (megváltozott tudatállapotban) mindenki képes bármely történelmi kor bármely kultúrájának mitológiai jelenségeihez élményszinten hozzáférni. Sok esetben az adott témában teljesen tájékozatlan személyek írtak le olyan mitológiai képeket, jelenetek, amelyről korábban egyáltalán nem volt tudomásuk.

Érdekes dolog az információ. Az általunk ismert 4 dimenziós (3 tér+1 idő) világban csak információ-hordozókban képes létezni (elektromos impulzus, hullám, egyéb anyagi jelenségek). Ugyanakkor maga az információ maga mégsem anyagi jelenség (lásd matematika). Szerintem, ha létezik 5. dimenzió, az biztosan az információk dimenziója, amit hagyományosan szellemvilágnak nevezünk.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.10. 16:54:20

@murcielago: Hát ez érdekes, én sem a gnoszticizmusban, sem az ezotériában nem hiszek, egy kicsikét sem.

Szerintem e két irányzat ott követ el hibát, hogy a természetfölöttit az emberiből kiindulva akarja megismerni. Mint amikor a görög pantheon tagjai úgy viselkedtek mint az emberek. A természetfölöttinek, de egyébként még a természetnek is, más a logikája mint az embernek. Ez szokatlan és meghökkentő, ("nem ezt várná az ember") de így van.

Hasonló probléma hogy a gnosztikus jellegű 'keresztény' irányzatok (bogumilok, katharok, valdensek, a reformáció egyes irányai, stb) erősen szocialista-kommunista beütést hordoztak magukban.

Én nem hiszek benne hogy az ember egyenlő lenne( komm-szoc.), vagy egyenlőnek születne. Ezt józan ész kérdése, mindannyiunknak számos különbsége van, pl. egy imbecil nem egyenlő egy professzorral szinte semmiben sem. De kor alapján sem vagyunk egyenlőek, vagyon alapján sem, lehetőségek alapján sem (egy 150 IQ-snak több esélye van az életben mint egy 80 IQ-snak, egy szépnek több mint egy csúnyának) stb stb.

Az élet arról szól, hogy mindenki megtalálja a helyét, ahol kiteljesedhet.

A másik hogy szerintem a "tradíció" egy nagy humbug. Evola, Guenon, Schuon stb, a semmit hámozzák. Valamiféle elveszett ősi bölcsességről írnak, meghogy minden vallásnak igaza van valahol, közös tőről erednek, stb.

Én a Nyugati Civilizáció híve vagyok, amely Katolikus keresztény alapon nyugszik. Világosság, átláthatóság, érthetőség. Én nem a kommunizmusban nőttem föl úgyhogy ilyen szempontból nincs is miből kiábrándulnom, viszont azt megértem hogy a kommunista materializmus sivársága hogyan késztethetett egyes embereket hogy a mérleg nyelvét átbillentve a gnosztikus-ezoterikus illúziókan találjanak menedékre. Egyik szélsőségből a másikba, íme a dualizmus lényege.

A nyugati keresztény hagyományban a tudományos szemlélet és a hit-misztika-vallás stb egymást kiegészítő és nem pedig kizáró fogalmak. Ezt óriási nehéz egy szocialista és/vagy liberális környezetben felnőtt embernek megértenie (nem rólad, a nagy átlagról beszélek), pedig így van.

Én az osztatlanságot és egységet képviselem, azt ami a Nyugati Civilizáció a megromlása előtt volt.

A többivel nagyjából egyetértek.

murcielago 2014.09.11. 21:39:28

@Nemzetstratégia:

„Szerintem e két irányzat ott követ el hibát, hogy a természetfölöttit az emberiből kiindulva akarja megismerni.”

Amikor a kereszténység és a gnoszticizmus útjai elváltak, akkor dőlt el, hogy a mi vallásunk nem „krisztianizmus” lesz, hanem „paulizmus”. A korai egyházatyák ugyanis erősen kigyomlálták hitünkből a misztikát (szabályozott keretek között valamennyit hagytak belőle), a hit kételyeken keresztüli megélését, a kritikus átvilágító szellemet, és évszázadokig a Bibliát sem akarták a hívők nyelvére lefordítani.

Gyakorlatilag megfosztották a hívőt a saját spiritualitásától és arra szorították, hogy fogadjon el mindent a papjától (vakhit) és buzgón imádkozzon. (Ez jellegzetesen a kereszténység problémája, a szufi, vagy a kabbala a másik két világvallásban nem okozott ilyen problémákat.)

Az ilyetén kidobott gnózis (gnózis az értelemben, az igazi tudásban való hit) azonban tk. bosszút állt a kereszténység ellenfeleitől felkarolva, amikor nemcsak továbbélt az eretnekek és titkos társaságok földalatti világában, hanem visszatért a modernitás teljes fegyverzetében (lásd.: Felvilágosodás és azt követően folyamatosan.)

„a kommunista materializmus sivársága hogyan késztethetett egyes embereket hogy a mérleg nyelvét átbillentve a gnosztikus-ezoterikus illúziókan találjanak menedékre.”

Az ezoterikus irányzatok elterjedése nem a kommunizmus-marxizmussal függ össze, hanem épp az előbb említett spiritualitástól történő megfosztottsággal. Mivel az Egyház az ilyen tevékenységeket tiltotta, a spirituális űrből és a modernitás nyomasztó világából menekülő ember pótmegoldásokat dolgozott ki magának, amit ma ezoterikus irányzatoknak nevezünk. Ezek azonban a XIX. szd óta terjednek és főleg Nyugat-Európában, majd az USA-ban és csak másodlagosan a volt szocialista országokban. Főbb forrásaik is régiek, mint az „asztaltáncoltató” spiritizmus, R. Steiner antropozófiája, és hát főleg az akkortájt széleskörűen megismert Kelet.

Persze az ezoterikus irányzatokat is kiválóan fel tudják használni a kereszténység ellenfelei, mivel rengeteg iskolájával, szervezet-nélküliségével kiválóan alkalmas valamiféle ökumenikus álvallás-szerűség összekotyvasztására. De azért tudjuk a folyamatok eredeti okát (az a jó, ha tudjuk).

„ A nyugati keresztény hagyományban a tudományos szemlélet és a hit-misztika-vallás stb egymást kiegészítő és nem pedig kizáró fogalmak.”

Ez egy idáltipikus megállapítás, a valóság nem ilyen problémamentes finoman szólva. Az előbb azt írtad, hogy a tradíció egy nagy humbug , itt meg a nyugati keresztény hagyományt pozitívan méltatod. Márpedig a nyugati keresztény hagyomány éppenhogy a „Tradíció” része. Bár a tradicionisták keményen bírálják a „paulizmust”, ugyanakkor teljes erővel védik is a kereszténységet, sokkal jobban, mint maguk a keresztények.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.12. 00:14:41

@murcielago: "Amikor a kereszténység és a gnoszticizmus útjai elváltak, akkor dőlt el, hogy a mi vallásunk nem „krisztianizmus” lesz, hanem „paulizmus”. A korai egyházatyák ugyanis erősen kigyomlálták hitünkből a misztikát (szabályozott keretek között valamennyit hagytak belőle), a hit kételyeken keresztüli megélését, a kritikus átvilágító szellemet, és évszázadokig a Bibliát sem akarták a hívők nyelvére lefordítani.

Gyakorlatilag megfosztották a hívőt a saját spiritualitásától és arra szorították, hogy fogadjon el mindent a papjától (vakhit) és buzgón imádkozzon. (Ez jellegzetesen a kereszténység problémája, a szufi, vagy a kabbala a másik két világvallásban nem okozott ilyen problémákat.)"

Ez egyrészről összeesküvés-szagú, tehát feltétlenül utána kell járni hogy így van-e másrészről pedig a Katolicizmus tel van keresztény misztikusokkal.

A Korai egyházatyák közül Origenész, alexandriai Szt. Kelemen, Nüsszai Szt Gergely,

A középkori szentek közül Szt. Hildegárd és Clairvaux-i Szt Bernát, Assziszi Szt. Ferenc, Ekhart Mester,

meg még wiki szerint: "Johannes Tauler, Henry Suso,John of Ruysbroeck; and the English mystics Richard Rolle, Walter Hilton and Julian of Norwich. This period also saw such individuals as Catherine of Siena and Catherine of Genoa, the Devotio Moderna, and such books as the Theologia Germanica, The Cloud of Unknowing and The Imitation of Christ"

Ami a szentírást illeti, hogy miért nem fordították le: 1) mert nagyon kevesen tudtak a középkorban írni-olvasni 2) aki tudott íni -olvasni, az tudott latinul is, mivel nemzeti irodalom akkoriban nem létezett, mindent latiul írtak. Tehát fölösleges is lett volna a szentírást lefordítani, mivel célközönség- aki olvasni tudta volna - nem létezett.

Ja és persze 3) akkoriban (kézzel írt)_kódexek_ voltak, tehát egy könyv elkészítése évekbe is beletellett, itt döntő változást a Gutenberg-sajtó megjelenése hozott az 1450-es években. Akkortól vált lehetővé a gondolatok széleskörű elterjesztése, propagandacélú fölhasználása is.

Tehát az nem úgy volt hogy a tudásra éhes tömegektől elzárták a magismerés szent lángját, hanem aki tuott olvasni, az tudott latinul mint akkor tudományos/közvetítő nyelvén, és el is tudta olvasni a Szentírást.

Semmiféle összeesküvés nincs itt.

"Gyakorlatilag megfosztották a hívőt a saját spiritualitásától és arra szorították, hogy fogadjon el mindent a papjától (vakhit) és buzgón imádkozzon."

A mondat második fele nem következik az elsőből, az első fele pedig légbőlkapott, bizonyítékhiányos. Amellett meg mindenféle hit bizonyos mértékig feltételezésre épül: "Credo quia absurdum": hiszem mert lehetetlen.

Ostobaság a középkort a mai szemmel megközelíteni. Voltak visszélések? biztos voltak, mint ahogy mindenhol vannak. Itt valójában azt sugalmazzák az okosok, hogy a "papokban eleve nem lehet megbízni", mert "kisajátítják maguknak Isten igéjét", és "szemfényvesztik a népet". Bizonyíték? Semmi.

A gnózis, vagyis agnosztikus eleve keresztényellens mozgalom volt, teljesen eltorzított ls kifacsart teológiával. olvasd el mivben hittek amanicheusok, kathárok-albigensek, bogumilok stb. A kereszténység lényegével köszönő viszonyban seincsenek, teljsen más következtetéseket vonnak le: jJézus nem is halt meg a kereszten, a világot egy gonosz isten teremtette stb stb. mondom, olvass utána.

A Kereszténység nem vethette ki magából ezt, mivel eleve el sem fogadhatta . A kettő ugyanis élesen kizárja egymást.

"Az ezoterikus irányzatok elterjedése nem a kommunizmus-marxizmussal függ össze, hanem épp az előbb említett spiritualitástól történő megfosztottsággal."

De méghogy mennyire összefüggenek, egy kis olvasnivaló:
www.magyarmenedek.com/products/635/A_szocializmus_mint_vilagtortenelmi_jelenseg_-_Igor_R__Safarevics.htm

"Mivel az Egyház az ilyen tevékenységeket tiltotta, a spirituális űrből és a modernitás nyomasztó világából menekülő ember pótmegoldásokat dolgozott ki magának,"

Ez nem az egyházi tiltás, hanem a humanizmus és reneszánsz, majd később a felvilágosodás és a francia forradalom meg ugye a szabadkőművesség (a legelső szabadkőműves páholy megalapítása: 1717) miatt történt. A folyamatos kiüresedés, szekularizáció ennek következménye.

"gnózis az értelemben, az igazi tudásban való hit"

A szó maga ezt jelenti, de a gnosztikus név alatt föllépő mozgalmak a gyakorlatban valami teljesen mást képviseltek, tkp az adott társadalom bomlasztására léptek fel.

"tradíció egy nagy humbug , itt meg a nyugati keresztény hagyományt pozitívan méltatod."

nem a tradíció=hagyomány a humbug, hanem a tradícionalist-perannialista filozófia és képviselői: Evola, Guenon, Schuon, stb. A kettő nagyon nem ugyanaz. A "tradíciót" ilyen értelemben használtam.

Egy példa: Ayn Rand (libertárius zsidó anarchista) követőit "objektivistának" hívják Amerikában. akkor ez azt jelenti, hogy ők "objektívan" látják a világot, és aki nem ért velük egyet, az "szubjektív"? Na látod, egy szó többmindenre is utalhat.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.12. 00:19:19

még valamit arról, hogy az egyház mennyire "elnyomta" a "tudást"

hu.wikipedia.org/wiki/Skolasztikus_filoz%C3%B3fia

A veritas duplex, azaz „két igazság van” elvének elterjedésével a természetfilozófia és a természettudományok kezdenek önállósulni.

veritas duplex = Istent a hiten és a tudományon keresztül is meg lehet ismerni.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.12. 00:29:46

@murcielago: "Cathedral schools and monasteries remained important throughout the Middle Ages; at the Third Lateran Council of 1179 the Church mandated that priests provide the opportunity of a free education to their flocks, and the 12th and 13th century renascence known as the Scholastic Movement was spread through the monasteries. These however ceased to be the sole sources of education in the 11th century when universities, which grew out of the monasticism began to be established in major European cities. Literacy became available to a wider class of people, and there were major advances in art, sculpture, music and architecture.[38]

Sculpture, paintings and stained glass windows were vital educational media through which Biblical themes and the lives of the saints were taught to illiterate viewers.[39]"

en.wikipedia.org/wiki/History_of_education

murcielago 2014.09.12. 11:16:11

@Nemzetstratégia:

Bocs, de annyira eltérően értelmezünk fontos jelenségeket, hogy (legalábbis most) nem tudok válaszolni részletesen. Csak általános megjegyzést tennék.

Semmiféle összeesküvésekről, meg a papság támadásáról szerintem én nem beszéltem. A vallások, a kereszténység is, öntörvényszerűen fejlődnek és hanyatlanak. Szerintem azt kell megmagyarázni, hogy hogyan történhetett „ a humanizmus és reneszánsz, majd később a felvilágosodás és a francia forradalom meg ugye a szabadkőművesség” látványos, ámbár pirruszi győzelme Jézus hívei felett. Mert ugye Európa ateizmusát, a gombamód szaporodó szektákat és ezoterikus iskolákat mégsem tarthatjuk a kereszténység győzelmének.

Erre – tradícionalista szerzők írásai alapján - felvázoltam egy magyarázatot, amit Te nem fogadsz el. Ez rendben van. Az azonban, hogy az Egyház megtűrte ugyan egyes misztikusait, de okkal, vagy ok nélkül, állandóan veszélyt látott a miszticizmusban, az európai kultúrhistóriában teljesen elfogadott nézet, amit nem hiszem, hogy nekem adatolnom kéne. Ez egy olyan jelenség, mint ma az ördögűzéshez való viszonya. Nem rakja ki a kánonból, de nyilvánvaló, hogy nem szeretne „nagy feneket keríteni neki”.

A kereszténység első két évszázadában még az sem volt egyértelmű. hogy az új vallás gnosztikus lesz, vagy keresztény, ez is egy közismert történeti tény. Hogy az egyes vallások milyen nekünk fantasztikusnak tűnő dolgokban hisznek, azzal szerintem kár foglalkozni, ebben nem érvényes a logika.

Az a mondatom, hogy: „Mivel az Egyház az ilyen tevékenységeket tiltotta, a spirituális űrből és a modernitás nyomasztó világából menekülő ember pótmegoldásokat dolgozott ki magának” úgy értelmezendő, hogy a hívő eredendő saját spiritualitásától történő megfosztása még nem vezetett spirituális űrhöz, mivel az Egyház pótolta ezt, de megfosztotta a vallást egy belső hatóerőtől, közvetve elősegítve így a modernitás (humanizmustól a szabadkőművességig) későbbi győzelmét. A spirituális űr a modern korra jelent meg napjainkig erősödő tendenciaként.

A Biblia nemzeti nyelvekre történő lefordításában igazat adok neked, sok népnél ez a fordítás hozta létre a nemzeti nyelvet.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.12. 16:07:26

@murcielago: "Az azonban, hogy az Egyház megtűrte ugyan egyes misztikusait, de okkal, vagy ok nélkül, állandóan veszélyt látott a miszticizmusban, az európai kultúrhistóriában teljesen elfogadott nézet"

Szerintem túl nagy feneket kerítenek neki. Kétlem hogy olyan nagy veszélyt jelentettek volna. Egyébként is, az átlagembert már akkoriban is csak a megélhetés foglalkoztatta, nem a misztikusok ügyei.

Amellett szerintem keverd a misztikát és a miszticizmust. Az utóbbi okult-ezoterikus-gnosztikus stb, az előbbi pedig szimplán az Istennel való egységre törekszik.

"A kereszténység első két évszázadában még az sem volt egyértelmű. hogy az új vallás gnosztikus lesz, vagy keresztény, ez is egy közismert történeti tény."

Az egyházon belüli viták kevéssé voltak gnosztikus jellegűek, mondjuk a paulikiánus és manicheus szekták tanításaihoz képest.

lexikon.katolikus.hu/G/gnoszticizmus.html

Ezek mind a peremterületről, keletről jöttek, nem az egyházon belülről eredtek.

Demiurgosz, pleróma, eónok, dualizmus -köze sincs Jézus tanításához. Ő valami egész másról beszélt.

A korai keresztény , később eretneknek minősített irányzatok: monofizitizmus, nesztorianizmus, arianizmus stb mind a hagyományos keresztény tanítás egy-egy elemével foglalkoztak, nem állítottak föl egy totálisan más rendszert, mint a gnosztikusok.

egy jellemző részlet:

"A gnosztikus kozmogónia általában követi a hagyományos kozmológiai elképzeléseket: a legtöbbször Jaldabaoth-nak nevezett Démiurgosz udvarával, a 7 bolygónak megfelelő 7 gonosz vénnel az idő kezdete óta uralkodik. Gőgös gondatlansággal bánik műveivel, a már létező és rossz anyaggal. Alkotása valójában torzítás, műve halvány másolata v. abortált formája az isteni valóságnak. A világ teremtésével párhuzamosan alkotja az embert, s ez is torzó lesz: az ember halandó részét a Démiurgosz a maga képére alkotja, de nem vette észre, hogy a testbe beoltatott a szellemi elv, ami Istenhez teszi hasonlóvá az embert (a Ter 1,26 gnosztikus értelmezése). Mindebből logikusan következik a gnosztikus világtört., melynek drámájában a Démiurgosz és udvara ellentéteként megjelenik a megváltó lelki elv, aki Ádámtól kezdve folyamatosan beavatkozik a tört-be, hogy megmentse a választottakat, kimenekítse és összegyűjtse az anyagba szétszóródott fény-részecskéket, a szétszórt szellemi magvakat."

Ennek köze sincs a kereszténységhez, de még az őskereszténységhez sem. Az egyházatyák közül egy vallott ilyen vagy hasonló nézeteket.

murcielago 2014.09.12. 18:44:23

@Nemzetstratégia:

„másrészről pedig a Katolicizmus teli van keresztény misztikusokkal”

Ez a tételed nem zárja ki, hogy a korai keresztény egyháztörténet fő eseménysorozata az ortodoxok /ultraortodoxok és a misztikusok/gnosztikusok/platonisták küzdelme volt. Az általad elsőnek említett Origenészt (184-254) tartják az utolsó gnosztikus kereszténynek, akit még életében kiközösítettek, majd 533. évi konstantinápolyi zsinaton kiátkozták az Egyházból. Így becsülte meg Róma a misztikusait.

„Az egyházon belüli viták kevéssé voltak gnosztikus jellegűek”

Az időszámításunk első másfél századában– abban az időszakban, amikor a „gnosztikus” keresztényeket először megemlítik – a keresztény gondolkodásnak még semmiféle meghatározott, elfogadott formája nem létezett. Ebben az alakuló periódusban a gnoszticizmus csupán egyike volt a sok-sok, vele egykorú mozgalomnak, az új vallás születésének nagy olvasztókemencéjében. A gnosztikus Valentinust csaknem Róma püspökévé választották 150 körül, ami arra utal, hogy addigra ez az irányzat megerősödött. Ireniussal 180-ban kezdődött a gnoszticizmus elleni hatalmas küzdelem. Az ortodox kereszténység mélységesen és alaposan hatása alá került a gnoszticizmussal vívott harcoknak a második és a harmadik század során. Sok-sok központi keresztény teológiai hagyomány kialakulása a gnózissal szembeni ellenséges viszonynak az árnyékában, illetve hatására formálódott.
Ennyit arról, hogy a viták nem voltak gnosztikus jellegűek.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.13. 23:38:44

@murcielago: "Ennyit arról, hogy a viták nem voltak gnosztikus jellegűek. "

Ebben igazad van. Mondjuk azt írtam hogy "kevéssé", de ennél valóban nagyobb szerepet játszott a gnoszticizmussal való leszámolás.

Valentinosz és Bazilidész tanításait úgy-ahogy ismerem, már amennyire a wiki és a katolikus lexikon irányadó e tárgyban. Fölmerül a kérdés hogy az egyház a vele ellenséges gnosztikusok tanításait milyen hűen őrizte meg, erről nem tudok nyilatkozni. Mindenesetre elfogadom igaznak amit a korai egyházatyák írtak róluk, és ami a katolikus hagyományban fönnmaradt.

Énszerintem a katolikus tanítás és a gnoszticizmus - gnosztikus kereszténység közötti alapvető különbség, hogy a katolikus vallás a jócselekedetekre, míg a gnosztikusok a _tudásra_ helyezik a hangsúlyt. Teljesen más a kettő.

Azonkívül a gnosztikus tanítások többsége hitt a lélekvándorlásban, ami teljesen ellentétes a katolikus tanítással, hiszen megkérdőjelezi Krisztus keresztáldozatát.

rejtettdolgok.blogspot.hu/2013/12/reinkarnacio.html

onnantól olvasd kérlek, hogy "Gál Péter atya könyvében rendkívül részletesen kifejti a reinkarnáció tanát, hogy mennyire téves elgondolás és miért nem működhet."

Tehát a gnosztikus irány a Jézus hirdette tanítás alapjait kérdőjelezte meg. pPersze akkor még nem volt kodifikált Újszövetség, de ettől függetlenül a gnosztikus tanítás jellegzetes elemei felismerhetőek: Demiurgosz, pleróma, eónok, stb

murcielago 2014.09.16. 09:44:01

„Énszerintem a katolikus tanítás és a gnoszticizmus - gnosztikus kereszténység közötti alapvető különbség, hogy a katolikus vallás a jócselekedetekre, míg a gnosztikusok a _tudásra_ helyezik a hangsúlyt. Teljesen más a kettő.”

Szerintem is így van. De nemcsak a gnoszticizmus, hanem a katolicizmus is eltér a Jézus által hirdetettektől, csak ez kevésbé észrevehető számunkra. ( Aki a nyugati kultúrkörben nő fel, akkor is keresztény marad lelki és morális alapjaiban, ha világnézetileg ateista lesz.)

Például Jézus semmi olyasmit nem mondott, hogy ő magára fogja venni az emberiség összes bűnét áldozat formájában, ma pedig majd minden szentbeszédben elhangzik ez a fordulat, nem véletlenül. Az átörökített bűn és a helyettes véráldozat fogalmát, amely az Ószövetségben jelenik meg, az űj vallásban Pál apostol tette fundamentálissá. (Első halálról beszél, amit csak elalvásnak minősít Isten Igéje, hiszen mindenki számára van belőle felébredés, feltámadás, de ehhez hinnie kell, stb. Ez az ádámi örökségünk, a rosszra való hajlam, stb.)

Jézus még azt hirdette, hogy az ő példája szerinti életet kell élnünk (jócselekedet), de hinnünk is kell benne. ez a keresztények számára egy és ugyanaz. (Aki azt mondja, hogy a jócselekedet elég az üdvözüléshez – mint pl. Ferenc pápa tette egy magánbeszélgetésben – az tk. kilép a katolikusságból.) Ezt egészítette ki Pál az említett bűnösség koncepcióval.

A reinkarnáció és a feltámadás valóban nem fér össze, és a Bibliában egyetlen reinkarnációra történő utalás sincsen. A karma is büntetés, de sokkal belátóbb, mint a az elkárhozás és a pokol szerintem. Hiszen az újabb és újabb leszületésekkel a hiba végülis kijavítódik, az a lélek-valami (szubsztancia) megjavul és a rossz felülírásra kerül. Nem ez a cél?

Egyébként a Gál atya által hivatkozott Jézus és a jobbik lator közötti párbeszéd azt is példázza, hogy a katolikusok számára a hit fontosabb a bűn hiányánál. Ehhez nem kell lélekvándorlás és újjászületési processzus, megtérni egy pillanat alatt is lehet, és van ugyanakkor, aki soha nem térne meg, akárhány élete is volna....

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.16. 14:45:12

@murcielago: "Például Jézus semmi olyasmit nem mondott, hogy ő magára fogja venni az emberiség összes bűnét áldozat formájában, ma pedig majd minden szentbeszédben elhangzik ez a fordulat"

Ez az "értetek és mindenkiért kiontatik" vs. "értetek és sokakért kiontatik" (a bűnök bocsánatára) különbsége, de ez csak pár évtizede van így.

Ami az eredendő bűnt illet: igen mindannyian bűnösök vagyunk, és Krisztus keresztáldozata megszabadít minket ettől, de ehhez hinnünk kell benne és elfogadnunk Megváltónknak.

Örülök hogy akkor ezt megbeszéltük és te is elfogadod, hogy "az ilyetén kidobott gnózisnak" semmi helye sem volt a kereszténységben, hiszen azzal ellentétes fogalmakat/célokat/lelkiséget hirdetett.

Egyébként továbbra is tartom hogy a kereszténység és a misztika (em a miszticizmus!) egymást kiegészítik, köztük ellentét nincs, vagy ha van akkor mondvacsinált.

Szent Pál szerepe és hogy akkor most mennyire terelte el-torzította félre az "eredeti krisztusi tanítást", szerintem vajmi kevéssé. Krisztus keresztáldozata az evangéliumokban is benne van.

murcielago 2014.09.16. 14:59:59

@Nemzetstratégia:

„ Fölmerül a kérdés hogy az egyház a vele ellenséges gnosztikusok tanításait milyen hűen őrizte meg, erről nem tudok nyilatkozni.”

A gnózis vizsgálatakor kétfajta forrás áll rendelkezésünkre. Sokáig a legtöbbet a vitairatokból és a gnoszticizmus cáfolataiból lehetett megtudni, melyekben az egyházatyák támadták a gnosztikus tanokat, ám ezek a források az elfogultság miatt a legkisebb mértékben sem tekinthetők hitelesnek. A másik forrást képezik maguk a gyér számban fennmaradt gnosztikus írások. Ilyen például az 1997-ben nyilvánosságra hozott “ Júdás evangéliuma”, vagy a kínai buddhista kánon, melynek utolsó kötetében találhatók kínaira fordított gnosztikus szövegek. A legnagyobb gnosztikus könyvgyűjtemény a Nag Hammadi-i leletben került elő. 1945-ben találtak rá a 13 kódexre, melyek a IV. századra keltezhetők; a művek nagy része azonban a II. században keletkezett.

Egyébként, ha érdekel a téma, ajánlom Elaine Pagels: The Gnostic Gospels (1979) c. könyvét, amelyben behatóan ismerteti a Nag Hammadi könyvtárt és összeveti a Holt tengeri tekercsekkel is. (Hosszabb fordítást közöl e könyvből a konteos Aranyi László: aranylaci.freeweb.hu/nag-hammadi/00%20-%20bevezetes.htm )

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.09.17. 19:54:12

@murcielago: "ezek a források az elfogultság miatt a legkisebb mértékben sem tekinthetők hitelesnek."

nem hiteles = nem _teljesen_ hiteles, ettől függetlenül lehet találni olyan elemeket, melyek a kereszténységgel összeegyeztethetetlenek, példának okáért lélekvándorlás, tehát sosem volt komoly esélyük rá hogy kereszténység részei legyenek.

A gnoszticizmus vajmi kevéssé érdekel egyébként, spirituális hulladéknak tartom. chio chips, vagyis junk food. Hulladék kaja. Belőle minél többet eszel, annál éhesebb leszel.

murcielago 2014.09.20. 11:28:09

@Nemzetstratégia:

…”a paulikiánus és manicheus szekták tanításaihoz képest”…” Valentinosz és Bazilidész tanításait úgy-ahogy ismerem”…

„A gnoszticizmus vajmi kevéssé érdekel egyébként”

Hogy egyáltalán nem érdekel és mégis olvasottsággal rendelkezel egy témában, nos, az ámulatra méltó… :)

Talán maradhatunk annyiban, hogy a gnózis egy sokarcú jelenség, amelynek az egyik arcát jól ismered. Valóban igaz, hogy a gnoszticizmus a kereszténység előtt csak egy jelentéktelen irányzat volt és csak a kereszténységgel összefonódva, majd azzal halálos küzdelmet folytatva „nőtte ki magát”. Erre jó példa a „Judás evangéliuma”, amely nem új dolgokat tartalmaz, hanem az ismert evangéliumi történet kifordítása…

Szimpatikus, hogy véded a hitedet, bennem ez tiszteletet ébreszt. Vissza is vonulok ettől a témától (aminek másik fő altémáját, miszerint a modernitás gnosztikus jellegű-e – vagy ha nem, akkor mégis, miért igen? (sic!) – már fel sem merem hozni)…
Majd máskor.
süti beállítások módosítása