Alkotó szellem: nemzeti kötelesség!

Magyar Nemzeti Feltámadás

Mi a baj a CSOKkal?

2016. január 17. - Nemzetstratégia

 A CSOK a fidesz új családtámogatási kedvezménye. 10 + 10 millió forint támogatás + kölcsön 3 gyerek esetén.

 

A Fidesz javaslata egyértelműen az egyenes ráhatás, a direkt befolyásolás következménye. Szülsz ennyi gyereket, kapsz ennyi pénzt, örökbe vagy hitelbe. Egyszerű, mint a faék, ugye? Talán mégsem.

A probléma ott van marketingszempontból, hogy túl egyenes a megfelelés. Senki sem szereti, ha ilyen egyértelműen az arcába tolják a dolgot, egyébként a lehető legnagyobb semmiből fölbukkanva -merthogy erről szó sem volt még 2 hónappal ezelőtt. Egyeztetés sem volt, az illető minisztériumok nem tudtak erről semmit. Egy vagy két ember, fogalmunk sincs ki az, kitalált valamit. Hatástanulmány sem készült, egy sem.

Az egyenlet úgy néz ki, hogy szülsz gyereket, kapsz pénzt. Szülsz gyereket, építhetsz házat. A gyerek egy csereszköz lett, barter. Mindenki azt nézi: megéri tízmilliós lakástámogatásért + tízmilliós kedvezményes hitelért 3 gyereket szülni? Mennyi egy gyerek piacosítható értéke?

 

Befolyásolás terén csakis az indirekt, vagyis közvetett befolyásolás működik. Példával megvilágítva:

Amennyiben a fehér magyaroknál a gyerekszámot szeretnénk emelni, akkor célszerű:

-a gyermekvállaló korban lévők FIZETÉSÉT MEGEMELNI

-őket panelokból/társasházakból/bérházakból CSALÁDI HÁZAKBA terelni

- a házasságban élő nőknek nagyobb összeget adni, legyen ez hatmillió forint, amihez havi bontásban, egy éven keresztül jutnak hozzá, ha vállalják hogy 5 évre kiszállnak a munkaerőpiacról.

-frissházasoknak otthonteremtési hitelt adni, kb másfélmillió forint értékben, ahol a hitel 25%-át elengedik minden gyerek születése után.

-kiszámítható munkakörnyezet, munkavállalói jogok erősítése, hogy a munkavállaló ne kapcarongy legyen a munkahelyén.

-ingyenes iskola, amely valóban ingyenes, nem mondjuk 50 ezerbe kerül a gyerek beiskoláztatása szeptemberben.

-működő egészségügy.

A fönti megoldások egyike sem kapcsolódik kifejezetten a gyerekvállaláshoz, kivéve az otthonteremtési hitel, de ott sem jutalom, hanem kedvezmény.

Az embereknek készpénz kell. A 10 milliós támogatás édeskevés, a másik 10 millió pedig HITEL, amely ugyan kedvezményes hitel, de össze sem hasonlítható azzal, amit én vázoltam..

Ez alapján megállapítható, hogy a CSOKnak a gyerekszülésre elhanyagolható hatása lesz. Az ingatlanpiacot mesterségesen felpörgetheti, míg az építési vállalkozók az így-úgy összetákolt házak révén jó nagy hasznot húznak majd (az építési kívánalmakat minőség tekintetében szinte teljesen eltörölték). Úgy néz ki mintha a lakásépítés fellendülne, ami a valóságban sokkal több vacak házat jelent csupán.

Íme az eredmény, amikor valaki egyeztetés nélkül kiötöl valami világmegfejtő zseniálisságot.

A személyiségi kultuszról

Magyarországon ma Orbán Viktornak személyiségi kultusza van.

2002-ben megbukott az első orbán-kormány, és a vereség arra késztette a fideszt hogy elgondolkodjon. Arra jutottak, hogy a média hiánya okozta a vereséget. Következményként megjelent a hírtévé, amely onnantól a fideszpropaganda első számú szócsöve lett.

2010-ben választást nyert a fidesz. első lépésként az MTI-t teljes kormányzati ellenőrzés alá vonták, valamint az M1-et és a többi állami tévét is. A keret összeállt.

____________

Amikor a Kurszk tengeralatjáró elsüllyedt, Larry King amerikai tévés megkérdezte Putyintól, mi történt. Putyin azt válaszolta: "Elsüllyedt."

 

Amikor Mészáros Antónia megkérdezte Orbánt 2010-ben az IMF-tárgyalások kapcsán hogy mi történt, Orbán azt mondta: "Az IMF elment." (Mészáros kérdése és a rá adott válasz 3.38-tól hallható.)

Az IMF "elmenése" kilóg a sorból, egy furcsa, disszonáns elem a szövegben, semmi köze az utána jövő orbán-szöveghez (Mészáros kérdéséhez sincs). Itt vált gyanússá, hogy lehet Orbán Putyin módszereit, mannerizmusait másolja.

https://en.wikipedia.org/wiki/Public_image_of_Vladimir_PutinTalálható itt egy jó kis gyűjtemény Vlagyimir Putyinról.

A főbb elemei a Putyin-féle személyiségi kultusznak, amelyet Orbán másolni látszik:

A) Orbán csakis jó hírt jelent(het) be, ő a jó hírek hozója.

B) A tömegmédia gyakran ábrázolja orbánt amint éppen valami átlagtevékenséget végez, például nyakkendőjét köti,ezáltal a"nép embere" szerepben jelenik meg. Kicsit hasonló amikor a "tett embere" szerepben jeleni meg (gáton árvíz idején, stb)

C) Orbán keveset beszél, vitában csak akkor szólal meg, ha tudja képes legyőzni a partnerét. Megszólalásai ezért 95%-ban kinyilatkoztató jellegűek, lásd pl. a tusványosi megszólalásait. Rövid, tömör, néha anekdotákat mesélő (népieskedő, a mondanivaló célhoz juttatása érdekében), lényegre törekvő. Töprengés, magyarázat, elmélkedés minimális. A fontosabb szövegeit szövegírók állítják össze természetesen.

Ésszerű megállapításnak tűnik, hogy aki Orbánt le akarja váltani, annak a személyiségi kultuszát kell megtörnie.

A személyiségi kultuszt az illető  tettei, megszólalásai, hitelessége, és el kell még mondani, külső kinézete és származása alapján lehet lebontani.

1) rávilágítani, hogy Orbán miben nem mond igazat - "Orbán Viktor hazudik", vagy: "Orbán Viktor hazug".

2) rávilágítani hogy Orbán hányféle különböző, egymásnak ellentmondó dolgot mondott eddig - "Orbán Viktor egy szélhámos", "Orbán Viktor egy ügyes politikai csaló" "Orbán Viktor becsapja az embereket".

3) rávilágítani hogy Orbán miben hiteltelen (a föntiekből ez egyenesen következik): "Orbán Viktor hiteltelen", "Orbán Viktor elveszítette a hitel(esség)ét".

Fontos hogy bírálat mindig konkrétumokhoz kötve hangozzék el. Orbán Viktor ezt meg ezt mondta/tette, ezért Orbán Viktor ez meg ez.

___________________________________

 

Ezek voltak a szalonképesebb szempontok. A propagandához azonban a következők is hozzátartoznak:

4) külső kinézet: torpe.jpg

5) Származás: egyes jobb- és baloldali szubkultúrákban elterjedt nézet hogy Orbán Viktor részben cigány és/vagy zsidó származású.

(Természetesen e blog senkit nem buzdít a fönti kijelentések megtételére, egyre sem, csupán a jelenséget írjuk le.)

Namost. Amint a magyar közéletben egyetértés alakul ki a fönti pontok bármelyike körül (de elsősorban az első 3 pontot érdemes megnézni), onnantól Orbán Viktornak mint politikai szereplőnek vége.

Amint az ellenzéki csoportocskák például az első három pont bármelyikét közösen elkezdik hangoztatni a lehető leggyakrabban, minden időben, minden helyen, minden fórumon, onnantól csak idő kérdése, hogy Orbán Viktor politikai karrierjének/népszerűségének vége legyen. Ha valaki "kiugrik" a kórusból illetve magányosan kezdi el ezt hirdetni, onnantól még az egyébként jogos bírálat is lejáratódhat. Lehet egymástól függetlenül bírálni, de figyelni kel a szakszerűségre és tényszerűségre. Orbán Viktor csak akkor lehet ilyen  meg olyan, ha előtte szabatos, egyszerű, érthető magyar mondatokban le van írva hogy miért.

A magyar közéletben a személyi bírálatnak nincs kialakult kultúrája, és ezért hajlamos a személyi bírálat gyalázkodásba/nevetségbe fulladni. De ettől még a helyesen/okosan megfogalmazott személyi bírálat megsemmisítő erejű lehet.

/Mélyanalízis:

 Az A-B-C pontokat célzottan megtámadva a következőt jöhetnek elő:

A) "Orbán Viktor csak a jó dolgokról-hírekről beszél, arról nem hogy az XY újság/kutatóintézet értesülése/kimutatása/adatai szerint"... (és itt valami rossz hír következik). Ha az illető nem teszi hozzá hogy az XY újság/honlap/kutatóintézet (lehetőleg ne párthoz köthető legyen) szerint, akkor ő maga lesz a rossz hírek hozója.

B) "a média csak azt mutatja amint orbán kolbászt tölt és nyakkendőjét köti, azt nem ahogy"... (dőzsöl, jó érzi magát, stb).. ami a tettek emberét illeti: "Orbán Viktor nagyon elszánt és tettrekész amikor a hűbéreseit és vazallusait valamint saját magát kell az állami vagyonból, az emberek vagyonából részesítenie"

C) "Orbán Viktor menekül a viták elől, még a gyurcsány is lemosta őt a pályáról (a 2006-os vitában), ilyen egy gyáva "vezér" ő"...vagy "ha élőben kérdezik, orbán becsinál a gatyába" stb/

Érdekességképpen, nézzük meg a magyar közéleti ellenzék szerepét:

A magyar közéleti ellenzék (Jobbik-LMP-MSZP stb) a fönti pontok EGYIKÉT SEM veszi figyelembe. Sem a számozott pontokét, sem az A-B-C pontokét. Néma, síri csend uralkodik.

 

E környezetben az utca ember miként vélekedik?

"A Viktor jó, csak a tanácsadói rosszak"

"Szegény Viktor, ha tudná hogy környezetében lévők miket tesznek!"

"Az Viktornak NINCS ALTERNATÍVÁJA" "Senki sem olyan ügyes, dörzsölt stb politikus mint ő", "Orbán egy igazi államférfi" stb.
(
Egy csaló, hazug szélhámosnak mindenki alternatívája, aki becsületes és nem hazudik, akár a sarki fűszeres is, vagy akárki.)

 

Ha az ellenzék vagy bárki aki a fidesszel/orbánnal /Mo jelenlegi helyzetével elégedetlen, továbbra is a Orbánt szeretné hatalomban látni, akkor csak így tovább. Akkor a lehető legjobb úton halad minden.

Ha meg mégsem, akkor pár alapvető dolgot ideje észrevenni. Az utca embere miért gondolná Orbánt hiteltelenek és alkalmatlannak, ha az ellenzék meg csak nem is beszél erről?

Az intelligencia öröklöttségének tudományos alapja

Pár előzetes észrevétel:

Molyneux libertárius (jobboldali liberális, jobboldali-anarchista) gondolkodó, vagyis pár dologban igencsak eltévedt nézeteket vall, de itt nem is ő a lényeg, ő csak a riporter.

A tudományban semmi sem szent és semmi sem lerögzített, mindenről lehet és általában kell is vitázni. Azonban emellett az IQ örökletessége, mint ezen interjúból kiderül, nagyrészt öröklötten meghatározott.

Az IQ egy pontszám (intelligencia kvóciens)ami egy IQ-teszt kitöltéséből és annak értékeléséből adódik. Az intelligencia mérésére hivatott. Megoszlanak arról a vélemények mi az intelligencia pontos meghatározása, de ettől függetlenül az ugyanazon IQ-tesztek kitöltése meglehetősen pontos pontszámokat ad.

Az emberi intelligencia az emberi lények észbeli képességre, amely jellemzője a fölfogóképesség, tudatosság, önfelismerés és akarat.  Az intelligencián keresztül az emberek kognitív képességeket birtokolnak hogy tanuljanak, koncepciókat alkossanak, megértsenek, logikát és érvelést alkalmazzanak, beleértve a kapacitást hogy felismerjenek mintát, megértsenek elképzeléseket, tervezzenek, problémamegoldjanak, döntést hozzanak, emlékezzenek, és nyelvet használjanak kommunikációra. Az intelligencia lehetővé teszi hogy tapasztaljunk és gondolkodjunk.

Térjünk a tárgyra. Nem fogom mind a 38 percnek mind a 60 másodpercét szóról-szóra lefordítani, nem is férne a keretbe, csak az érdekesebb részeket. Viszont mindenkit arra sürgetek aki tud angolul, hogy hallgassa meg saját fülével az interjút! Ne nekem higgyen, a fülének higgyen.

 

Az interjú pár érdekesebb pontja:

Dr. Kevin M. Beaver a bioszociális kriminológia professzora a Florida State Universityn. A bioszociális kriminológia a biológiai és környezeti tényezők bűnözésre és antiszociális viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálja.

Dr. Beaver és 5 kollégája nemrégiben írtak egy tanulmányt amely a szülői nevelés (vagy elhanyagolás) verbális (szóbeli) intelligenciára gyakorolt hatását nézte meg. A tanulmány itt elérhető.

Amit vizsgáltak, hogy a különböző szülői módszerek, az otthoni élet hogy hat az intelligenciára a ifjú (13-18)- és kora felnőttkorban(18-25). Sok vizsgálat van ezzel kapcsolatban, de relatíve kevés amely a gének hatását is vizsgálja. Mivel a gyerek a szülő génjének 50%-át örökli, ezért lehetséges hogy amit eddig környezeti hatásnak tulajdonítottak, valójában még megméretlen genetikai hatás. Szemügyre vettek egy örökbefogadási mintát hogy vajon az örökbefogadó szülők nevelési módszerei mennyben jelezték előre az örökbefogadott gyerek IQ-ját ifjú- és kora felnőttkorban. Ami igazán elegáns e vizsgálatban, hogy az örökbefogadó szülőknek és a gyereknek nincs olyan genetikai kapcsolata, mint a biológiai szülőnek és gyereknek. És amikor az adatokat megvizsgálták, úgy találták, hogy a szülői bánásmódnak nincs statisztikailag jelentős hatása a gyerekeik intelligenciaszintjére ifjú- és korai felnőttkorban.

Molyneux (M): Természetesen a gyerekre lehet úgy hatni környezetileg, hogy ha traumatizálják, verik, hátráltatják a fejlődésben. Ez olyan mint a testmagasság kérdése: lehet a gyerekből visszamaradtat csinálni ha nem adunk neki ételt, de nem lehet őt magasabbá tenni, mint amennyire a génjei megengedik. Ez elég jó megközelítés?

Dr. Beaver (DB):Igen, ez elég jó megközelítés. A legtöbb szülői nevelés elég (jó). Ha mondjuk egy szülő bezárja a gyerekét a szekrénybe vagy kamrába és naponta egyszer ad neki kenyeret és vizet, az fog hatást gyakorolni a gyerekre? Persze hogy fog. De amikor megnézzük a szülői nevelést, még az úgynevezett "rossz nevelést" is a legtöbb mintában, még ez is elég jó ahhoz hogy ne legyen drámai vagy drasztikus hatása az intelligenciára. A tanulmányunkban a szülői hatásokat vizsgáltuk amelyek ifjúkorban jönnek elő. Szóval mi nem vizsgáltuk hogy a szülők hogy nevelik a gyereküket az első néhány életévben, azt néztük hogy nevelik őket az ifjúkorban, és ezek hogyan befolyásolják az IQ-t ifjú- és kora felnőttkorban.

M: Azt gondolom elég biztos föltételezés, hogy a nevelési módszer nagyjából ugyanaz marad az ifjúkorban, mint korábban volt, nem megy át radikális változásokon. Fölteszem valamilyen folytonosság biztos van a korai nevelés és az ifjúkor között.

DB: Így van, a kutatás azt mondja hogy a szülői nevelésnek erősen állandónak kell lennie, szóval nem kell drasztikus különbségekre számítani e különböző fejlődési időszakok között.

M:  Ez egy filozófikus jellegű show, és lehet hogy némely emberek, fiatal emberek kissé zavarban vannak. Még sosem hallottak a Bell Curve-ről és egyéb könyvekről, melyek azt látszanak jelezni hogy az IQ meglehetősen erős előrejelző a hosszútávú életirányokban és elért sikerekben stb, szóval ha elkezdünk gondolkodni a IQ-ról, miért kell hogy minket ez érdekeljen egyáltalán, mit jósol ez meg illetve milyen mértékig befolyásolja, milyen sorsra jutunk?

DB: Az IQ egyike azon kevés (matematikai értelemben vett)  változónak, mely előrejelez szinte mindent amit csak megnézünk. Előrejelez egészséggel kapcsolatos kimeneteleket, előrejelzi a korai halálozást, előrejelzi mennyi pénzt fogsz keresni (fizetés), előrejelzi hogy kerülsz-e kapcsolatba az igazságszolgáltatással, szóval széleskörben előrejelez egy csomó viselkedésbeli és társadalmi kimenetelt. Az IQ egyike azon nagyon kevés tényezőnek, amely ilyen széleskörű hatást gyakorol (...), és ez egy konzisztens hatás.

(...) A intelligencia az egyik legstabilabb személyiségjegyek egyike, amiről tudunk. Az hogy másokhoz képest hova esel 10 éves korodban, nagyon jól megjósolja, hova fogsz esni másokhoz képest 60 vagy 70 évesen. Szóval egyáltalán nem látunk nagy változást, és ami változást meg látunk, az is relatíve kicsi, pl. egy néhány IQ ponttal több vagy kevesebb lesz, ami egyébként valószínűleg tiszta véletlen.

M: Ki lehet jelenteni, hogy a szocioökonómiai státusz (SES) kevésbé előrejelző mint az IQ arra nézvést, hogy milyen sorsra jutunk?

DB: Igen, abszolút. (...)Ha megnézzük az intelligenciát akkor az egyes egyének IQ-ja a legerősebb előrejelző, függetlenül attól hogy milyen háttérből származnak.

M: Namost amikor a bűnözésről van szó, (...) mi a kapcsolat az IQ-haranggörbe és a bűnözési haranggörbe között?

DB : Jó a kérdés, és különféle mechanizmusok vannak, amelyek a kettőt összekötik. A kriminológusok közül sokan vannak akik egyszerűen elvetik még a lehetőségét is, hogy az IQ és a kriminalitás összefügg. Egyfajta ideológiai nézőpontból közelítenek a témához,és a kriminológiai folyóiratokban nagyon kevés erről a részletes információ, hogy az IQ milyen szerepet játszik a bűnözésben.Véleményem szerint ez azon ideológiai álláspontok egyike ahol a politikai is közbeszól. Kevés a tanulmány, amelyek kijöttek és megnézték az IQ és a bűnözés valamint az antiszociális viselkedés különböző formáinak kapcsolatát, -ezek általában személyiségkutatóktól és az egyedi viselkedés kutatóitól származnak - szóval nincs valami sok jelenidejű kutatás e téren, hogy az IQ hogyan befolyásolja a bűnözési viselkedést. És ez úgy gondolom eléggé hátráltatja hogy részletesen el tudjuk magyarázni, hogy a résztvevő mechanizmusokat ki tudjuk bontani. De nincs kétség afelől, hogy e két ösvény egybekapcsolódik, csak egyelőre még nincs sok empírikus bizonyítékunk. Említette az un differenciális detekciót. Ha valaki pl. úgy dönt hogy ellop egy autót a rendőrkapitányság elől, az valószínűleg nem legjobb ötlet és valószínűleg el fogják kapni. Namost  kik a legvalószínűbb emberek akik ilyet csinálnak? Valószínűleg olyanok akiknek alacsonyabb az intelligenciaszintje. De más tényezők is játszhatnak szerepet. Pl. annak a képessége, hogy képességeidet proszociális vagy antiszociális irányba mozgósítod. Ha magasabb az IQ-d akkor jobban kell hogy alkalmazkodj a környezetedhez olyan módon ami proszociális tevékenység felé visz el, például, főiskolára menni, munkát szerezni, magasminőségű munkát szerezni, kitűnni a munkavégzésben, képesnek lenni utasításokat követni és így tovább. Szóval az adaptációban előnyhöz juttat.

M: Miért gondolja azt hogy politikailag inkorrekt az IQ-t és a bűnözést tanulmányozni? Én úgy találom, hogy amennyiben a környezet játszana döntő szerepet, akkor lennének dolgok amelyeket a kormány tehetne, (eltérően a megbukott HeadStart programtól) azért hogy az IQ magasabb legyen de ez genetikus, és ha a bűnözést a génekkel akarod föltérképezni... itt van a kutya elásva? Kicsit nehéz megértenem, ez miért tabu.

DB: Jó kérdés. Úgy gondolom azért, mert egy csomó különféle tényező kapcsolódik egymásba. Ott az IQ, amely kapcsolódik a bűnözéshez, kapcsolódik a magas öröklöttséghez, kapcsolódik a SEShez, és kapcsolódik a rasszok (fajták) közti különbségekhez. Például elég nehéz elmagyarázni, miért látunk különbséget különböző etnikai csoportok között az intelligencia tekintetében, hogy bizonyos etnikai vagy rasszcsoportok miért foglalkoznak gyakrabban bűnözéssel, szóval az emberek aggódni kezdenek hogy ennek milyen bennfoglalt tanulságai vannak ara nézve hogy milyen megoldási javaslatok vannak, és hogy az emberek hogyan fogják ezt látni. Amit látunk hogy legtöbb kriminológus homokba dugja a fejét és még csak nem is beszél erről. Ami tanulmányt én végeztem az IQ és bűnözés kapcsán, egyetlen kriminológiai folyóiratban sem jelent meg. Megjelent viszont egyéni különbségekkel foglakozó folyóiratokban, személyiséggel foglalkozó folyóiratokban, és szerintem ezért van nagyon kevés információ bűnözésről, IQ-ról, és arról a kettő hogyan függ össze.

M: Például a magas bűnözési gyakoriságot a fekete közösségen belül gyakran magyarázzak azzal hogy rabszolgaság, rasszizmus a társadalomban és a rendőrségnél. (...) Ha a bűnözés összefügg az alacsonyabb IQ-val. és ha az adatok amelyekről Charles Murray és Dick Herrnstein beszélnek könyvükben a Bell curve-ben korrektek, és a feketék 1 standard deviációval (15 IQ pont) a fehérek és ázsiaiak alatt vannak, ha az alacsonyabb intelligencia összefügg a magasabb kriminalitással és a feketéken végzett tesztek alacsonyabb intelligenciát mutatnak, akkor ez egy hozzájáruló tényező lehet, ezt így össze lehet foglalni?

DB: Igen, egyes embereket ez aggasztja. Egy lépéssel messzebbre menve:ha az IQ relatíve változtathatatlan, vagyis ha ez van, akkor igazából semmit sem tudunk tenni, e rész az amely megijeszti az embereket.Ha mondjuk az IQ a bűnözés egyik oka, és mint tudjak az IQ változik ha különböző emberi rasszokat nézünk, szóval mit jelent ez, hogy tudjuk megelőzni a bűnözést ha nem tudjuk megváltoztatni az IQ pontszámot? És akkor itt jön be képbe hogy lesz-e új eugenikai mozgalom, és mi lehet csinálni? Szóval igencsak elijeszti az embereket attól, hogy ezt kutassák.

M: És a közvéleményben, amely nem különösebben tájékozott a statisztikában stb, aggodalom lehet úrrá hogy itt  rasszizmust hirdetnek, mert mivel az IQ-pontok különbsége lehet megmagyaráz társadalmi trendeket, de az adott egyént ez alapján nem lehet leírni, és az emberek e kettőt hajlamosak összekeverni és lehet hogy egy adott csoporttal kapcsolatos negatív eredményre jutsz, ami alaptalan lehet az e csoporthoz tartozó egyes személy esetében.

DB: Abszolúte.(...) Ha például ismersz valakit akinek alacsony IQ-ja van, az nem jelenti azt, hogy bűncselekményt fog elkövetni. Csak arról beszélhetünk ami a mintában van az aggregált adatok alapján de ebből nem lehet az egyes személyre konkrét következtetést levonni.

M: igen ezt fontos megállapítani hogy a legtöbb alacsony IQ-jú embernek köze nincs a bűnözéshez, egy kisebb tendencia csupán...namost én azt találtam érdekesnek (...) hogy pl a verbális (szóbeli ) intelligencia és a kriminalitás összefügg, hogy minél nagyobb a verbális intelligencia, annál kevésbé hajlik a bűnözésre. Ez így van?

DB: Korrekt. Én is publikáltam tanulmányt erre nézvést és pontosan ezt találtuk.(...) például minél nagyobb valakinek a szóbeli adottsága, annál valószínűbb hogy ki tudja magát beszélni egy problémás helyzetből, pl. ha egy rendőr megállítja az úton. És minél kisebb, annál valószínűbb hogy más eszközökhöz, pl. tettlegességhez folyamodik.

M: A gyerekeknek is ez mondjuk ha agresszión kapjuk őket: használd a szavaidat!

DB: Pontosan.És használd őket hatékonyan. Ha pl. gyorshajtáson érnek, megpróbálhatod kibeszélni magad a helyzetből. De ha bírságot akarsz kapni akkor annak egy módja hogy ránézel a rendőrre és azt mondod: "miért nem a valódi bűnözés ellen küzdesz"? Ez nagyon gyorsan bírságot eredményez. Hasonlóan, ha képtelen vagy kifejezni magadat, pl. a példa mit szoktam használni a diákjaimmal, hogy tegyük föl bemegyek az osztályba és elveszem a képességed hogy beszélni tudj. Azt mondom hogy mindenki elégtelent kap és kimegyek az osztályból. A diákok két dolgot csinálhatnak: Vagy fizikailag megtámadnak, mely esetben le lesznek tartóztatva,vagy pedig leülhetnek miután visszanyerték beszédképességüket, és mondhatják: nem adhat csak úgy mindenkinek elégtelent! Menjünk az igazgatóhoz, írjunk levelet! És ha jól csinálják, akkor nyerni fognak.

Az első esetben megtámadnak, és jó okuk van rá, megbuktam a tanáruk lenni. De le lesznek tartóztatva. A másik esetben leülnek, és használnak egyfajta intelligenciát, a szóbeli képességeiket, és alkotnak egy szóbeli választ, ami a nyertes helyzetbe segítheti őket, és engem pedig fegyelmibe részesítenek vagy kirúgnak stb.

M: Ha jól tudom akkor önnek van egy készülő tanulmánya, amely a bűnözési hajlammal foglalkozik, egypetéjű ikrek esetén (...).

DB: Az ikerkutatás egy jó mérce ahhoz, hogy lemérjük az öröklés és a környezet befolyását szinte bármire nézve. szinte minden amire gondolni lehet, valószínűleg vizsgálva volt valamilyen behaviorális genetikai vagy ikervizsgálatos kutatásban. egy bizonyos számú feltételezésnek igaznak kell lennie ahhoz hogy az eredmények valósak legyenek. Az egyik az "egyenlő környezet" feltétele ami lényegében azt jelenti hogy az egypetéjű ikrek környezete nem lehet hasonlóbb mint a kétpetéjű ikreké. Ha a környezet hasonlóbb az egypetéjű ikreknél, például a szülők hasonlóbban bánnak az egypetéjű ikrekkel -pusztán azért mert egypetéjű ikrek - akkor az elfogult becsléseket eredményezhet, az öröklöttség irányába. Ha például van két egypetéjű iker és kitűnnek a sportban akkor valószínűleg ott a szülők több energiát fektetnek a sportos nevelésbe mintha lenn két kétpetéjű iker, akinél az egyik kitűnik sportban, a másik egyáltalán nem. Ez esetben a kritikusok azt mondják hogy nézd, az egyenlő környezet elve sérül, hiszen máshogy bánnak a szüleik az egypetéjű mint a kétpetéjű ikrekkel, de mivel ez valamiképpen az egyénből ered (mármint sport iránti hajlandóság), ezért mégsem sérül az egyenlő környezet elve.

M: (...): ön szerint a szociális programoknak mint pl a Headstart és egyebek amelyek az intelligencia növelésre szolgálnak (Amerikában) van érezhető hatása?

DB:Erre nézve semmilyen megbízható adatról vagy tanulmányról nem tudok, hogy bármi ilyesmi az IQ növelésével vagy az egyenlőtlenségek mérséklésével járna. Azt gondolom hogy nagyszerű lenne ha az IQ-t ilyen módszerrel növelni lehetne, fölemelni az emberek IQ-ját, egyenlőbbé tenni a dolgokat, de semmilyen publikált adatot ahol ez van bizonyítva, erre nézvést nem láttam. És ha volt is ilyen publikálva egyedi tanulmány, akkor nem láttam hogy ezt sikerrel megismételték (replikálták) volna. Szóval nagyon szkeptikus vagyok hogy vajon érdemes-e ezermillió dollárokat e programokba süllyeszteni, ha a szándékunk hogy emeljük az IQ-pontszámokat vagy hogy az esetleges egyenlőtlenségeket fölszámoljuk. E programok jók lehetnek más okok miatt, de amikor az intelligenciáról beszélünk, nem látom hogy sok hatást érnének el, ha egyáltalán bármilyet.

(...) Ráadásul e programok nem is igazán az IQ-t növelik ha egyáltalán, ha nem azt tanítják meg hogyan kell az adott tesztet kitölteni. De tegyük föl a példa kedvéért, hogy e programok tartósan megemelik az IQ-t 2-3 ponttal. Nem hiszem hogy 2-3 pont jelentőségteljes emelkedés, vagy hogy a mindennapi életben különbséget jelentene. pl. ha valakinek 115 az IQ-ja ahhoz képest mintha 113 lenne. Nem hiszem hogy ennek van jelentősége. Szóval, igen, lehet rövidtávú emelkedés arra nézvést, hogyan kell a tesztet kitölteni. de semmi hosszútávú olyasmi, ami radikálisan megváltoztatna egyéneket, mert 2-3 IQ pont egyáltalán nem annyira jelentős. De szerintem amit e programok igazán elérni akarnak, hogy mondjuk valakinek 75 az IQ-ja, és akkor ezt fölhúzzák 95-re, de én semmi ilyet eddig nem láttam.

M: Hát igen ez egy nagy kár, és van benne egyfajta szívfacsaró összetevő is, mert szeretjük annak elképzelését,hogy pl. egy demokráciában legalábbis az alacsonyabb IQ-júak sorsán segíthessünk, azzal hogy őket okosabbá tesszük, de a genetikai és biológia nem erre visz minket.

Szeretném nagyrabecsülésemet kifejezni iránta amit ön csinál, hogy megkérdőjelezi a bevett dolgokat, egy nagy adag ellenségesség van e tárgyban és azon emberek iránt akik követik az eredményeket a genetikai befolyáshoz, de tudja én egy empirista vagyok, és követem az eredményt, ahová az eredmény visz engem, és próbálom az ideológiát félretenni, amennyire csak lehet, a kivülálló szemével nagyon csodálatraméltó munkát végzett.

DB: Köszönöm, és tudja meglehetősen kevés az empírista az egyetemi életben és főleg a társadalomtudományok terén, úgy gondolom hogy a nagyrésze csak ideológia és bizonyos kimentelek felé való elfogultság, és kevésbe foglalkoznak az empírikus adatokkal és jobban foglalkoznak aktivizmussal és azzal hogy egy kutatás milyen érzéseket vált ki az emberekből. Néha nehéz e tudományos területek némelyikében dolgozni, de ugyanakkor úgy gondolom nagyon jutalmazó is. Szóval köszönöm hogy meghívott a műsorába és beszélhettem erről egy kicsikét.

M: köszönöm, és vigyázzon magára.

DB: Ön is.

Törésvonalak

Képzeljünk el egy jégtáblát, amelyre lassan de biztosan egyre növekvő súly nehezedik.

A súly nyomása alatt törésvonalak jelennek meg. Egyre több és több. Egy idő után, mely a jégtábla vastagságától és a súlytól valamint annak növekedésétől is függ, egy nagy reccsenő hang keretében beszakad az egész.

A Fidesz 2014-es választási győzelme környékén a Fideszen belül törésvonalak jelentek meg. A reklámadó kapcsán az összeveszés Simicskával, és vele együtt a Magyar Nemzettel és a Hírtévével. Ez önmagában belső probléma, és még talán kezelhető lett volna.

A probléma súlyosbodott, amikor a Fidesz és a társadalom között is megjelentek törésvonalak. A netadó ötlete mindenkit fölháborított, és hatalmas tüntetések jelentek meg. Orbán visszakozott, vagyis nagyot vesztett akkor a tekintélyéből. Az illúzió, hogy "a Fidesz mindent megúszik", akkor veszett el.

A Fideszen belüli újabb törések jelentek meg. Pár ezekből:

-Pokorni és Kövér kritizálták az urizálást a párton belül

-több eredetileg fideszes vagy fideszközeli média kormánykritikusra váltott

Csányi Sándor kritizálta Lázárt, oda-vissza

-Lázár kritizálta Pokornit a kijelentései miatt

Lázár különutas politikát kezd folytatni.

 

E jelenségek együttesen elképzelhetetlenek voltak 2014 előtt.

A töréseket és az egyre növekvő egymásmegtámadásokat vizsgálva egy civakodó bűnbanda vagy farkasfalka képe rajzolódik ki szemünk előtt. Orbán tekintélye és varázsereje a fidesz egyre növekvő veszteségével és átlátszó populista politikájával -mellyel a Jobbik vitorláiból akarja kifogni a szelet -egyre kevesebb lesz. Amint a fővezér, az alfahím tekintélye lecsökken, az egység megbomlik, az udvaroncok úgy lesznek egyre merészebbek és bátrabbak egymást és az alfát bírálni.

Mi a fidesz jövője? tehetjük föl az izgalmas kérdést. erre akkor adhatunk választ, ha a legnagyobb konfliktusforrásokat, törésvonal-forrásokat szemügyre vesszük. ez lehet ember és lehet esemény.

pár ilyen esemény: - Orbán Viktor várba költözése, a Széchényi Könyvtár kiebrudalása;

- a Városliget beépítése betonépületekkel;

-az egyre fölháborítóbb lopások és csalások, valamint százmilliárdot meghaladó összegek teljesen fölösleges és értelmetlen beruházásokra (stadionok).

Az emberi konfliktusforrásokat megnézve Lázár János és Rogán Antal ötlik szemünkbe, mint a hatalom csúcsához legközelebbi fidesztitánok. A jellemüket megnézve Lázár János az, akinek a legellenszenvesebb és  -provokatívabb a személyisége.

Ahogy Orbán egyre inkább háttérbe szorul és Lázár egyre inkább "kibontakozik", nagy valószínűséggel kemény ellentétek fognak kirobbanni. Általánosan megnézve: a fidesz együttes egészből egyre inkább civakodó egyének halmazává bomlik szét.

Egy biztos. A fidesz bukás megállíthatatlan. Az új arcok: Gulyás, Kovács Máté, Rogán, Lázár, jórészt vállalhatatlanok. Az öregek meg örülnek hogy már nincsenek a hatalom közelében. (Amikor még voltak Orbánnak karmai, egy rossz megjegyzés elég volt hogy valaki egy életre leírja magát.)

Amikor a jég végre beszakad a ránehezedő súly alatt, az utolsó törésvonal végzetszerűnek tűnik. Pedig nem az. kicsit más körülmények között az utolsó előtti törésvonaltól omlott volna össze az egész. Megint kicsit más körülmények között még megjelent volna pár törésvonal, mielőtt mindennek vége.

 

Egy rasszista, szexista, vallásilag intoleráns filmről

Sokunk gyerekkorának kedvelt élménye a "Legyetek jók, ha tudtok" (State bouoni se potete) c. film.

Kevesen tudják hogy az eredeti, olasz változat 2 és fél órás, a magyar verzióból 50 percnyi, majd' egy órányi anyagot kivágtak. Ezt a fim magyar wiki-oldala is megjegyzi.

 

Aki az eredeti, teljes filmre kíváncsi, mit kell tennie?

 

Tovább

A Jobbik és pár statisztika

Pár statisztika százalékos előfordulásban.

A magyarok világelsők a tüdőrákos megbetegedések és halálozások előfordulásában.

A magyarok elsők Európában a kövérség előfordulásában.

A magyarok negyedikek a világon a szívbetegség okozta halálozásban.

A magyarok bent vannak az első tízben öngyilkosságban.

 

Minek köszönhető ez?

Tovább

A Jobbik és problémái

Van egy veszély.

 

Még nem látszik teljesen, bár a körvonalai ott vannak. Néha előtör, felszínre bukkan, majd eltűnik, csalódottságot, zavart hagyva maga után.

A közelmúltban két ügy borzolta a jobbikosok és Jobbikhoz közelállók kedélyét. Az egyik amikor az egyik jobbikos szervezeti vezető fészbuk-bejegyzése miatt Vona Gábor, a Jobbik elnöke, elküldte őt egy másik - cigány származású - szervezeti vezetőhöz 'tanulni', a másik pedig a Kulcsár-ügy, amikor Vona Gábor arra kényszerítette Kulcsár Gergelyt hogy vigyen virágot a dunaparti cipőkhöz.

A Jobbikkal két fő probléma van.

Egyrészről, hogy nincs megfogalmazott ideológiája, más néven irányvonala. Irányvonal, ideológia: amit legföljebb négy egyszerű mondatban el lehet mondani.

Ha van megfogalmazott irányvonal, akkor kis túlzással élve a szavazók azt is elnéznék, ha Vona Gábor ill. a Jobbik teljes vezetése minden egyes nap virágot vinne a dunaparti cipőkhöz. MERT TUDNÁK, hogy a hatalomra kerüléshez ez kell, mivel meg lett mondva nekik, és mert tudnák, hogy úgyis az számít amit a Jobbik a kormányon tesz, mert meg lett mondva nekik, és tudnák hogy melyek ama konkrét dolgok amelyeket a Jobbik tenni fog kormányon, és amelyekért a virághordozást a Duna partra elnézik, mert meg lett mondva nekik.

Másrészről: a Jobbik nem uralja már az utcát.Mindenféle baloldali-liberális szervezetek uralják az utcát,s szerveznek tüntetéseket, amelyek bár számra nézve kevés embert mozgatnak, mégis nagyjából annyian vagy többen vannak rajtuk, mint a Jobbikéin.

A Jobbik alapvetően mikroügyek mentén szervez tüntetéseket (mint pl, a devizahitelek ügye), nem pedig nagy átfogó ügyek mellett, amelyek konkrétan minden egyes embert érintenek: szegénység, elviselhetetlenül magas adók, betarthatatlan jogszabályok, korrupció. Ez az egyik hiba.

2006-2010 között a kormány minden egyes ellenzéki tüntetésre, megemlékezésre hatalmas számú rendőrt vezényelt ki. Némely eseményen több volt a rendőr, mint a résztvevő. E környezetben a Jobbiknak könnyű volt rokonszenvet keltenie maga iránt, hiszen mindenki látta, hogy ártatlanul vannak gyűrűbe véve, ráncigálva, mondjuk egy olyan ünnepen (Okt 23, Márc 15) ahová békés céllal gyűltek össze, öltöny-nyakkendőben, beszédet mondani és virágot elhelyezni. Magyarul: a Jobbik és kisebb mértékben a Fidesz is az ártatlanul meghurcolt/megvádolt áldozat szerepét kapta, amely hatalmas előnyt jelentett számukra. Fideszoldalon elterjed közmodás, hogy Gyurcsány egy lottó ötössel ér fel a Fidesz számára. Nos, nemcsak a Fidesz, de a Jobbik számára is.

Ismét kis túlzással élve: a Jobbik 2006-2010 közötti tüntetéseit Gyurcsány Ferenc, vagyis az ő ballépései, balféksége, és nem elsősorban a Jobbik szervezte.

2010 után aztán folytatódott minden úgy, ahogy 2010 előtt szokott volt. A varázs, a méltatlanul meghurcolt áldozat szerepe a ballibek bukásával és a Jobbik parlamentbe kerülésével megszűnt, ezzel együtt a "tüntetést biztosító" rendőrök száma is a töredékére csökkent. A Jobbik időről-időre tett kisérleteket hogy újra sikerüljön tematizálni az utcai megmozdulásokat, (pl. a Károlyi-szobornál, 2011-ben), ezek elég vérszegényre sikerültek, tartós hatás nélkül. Itt a másik hiba: a Jobbik nem ismerte föl hogy 2010 előtt miért tudta uralni az utcát, és 2010 után miért nem.

 

Térjünk vissza az irányvonalhoz. Amennyiben nincs egységes ideológia, annyiban nagyjából mindenki azt képzel bele a pártba, és abba hogy miket fog cselekedni ha hatalomra jut, amit akar.

Amint a Jobbik hatalomra jut, mindenki azt várja majd a Jobbiktól, hogy az ő saját fejében lévő képzeleteket valósítsa meg. És teljesen jogosan fogja ezt várni, mivel a Jobbik nem tette egyértelművé, hogy mit akar majd csinálni, mik az elképzelései.

Teljesség igénye nélkül, a magyar közéletet az alábbi problémák mételyezik:

1) demográfiai válság, a cigányok szaporodnak (és bűnöznek), a magyarok vészesen fogynak

2) teljes káosz és zűrzavar az államigazgatás terén, vízfejű és semmire sem jó bürokrácia, a korrupció uralma

3) teljes zűrzavar az igazságszolgáltatásban, a legegyszerűbb perek is 4-5 évig húzódnak, több százezer oldalas ügyiratkötegekekben elvész az igazság, korrupt bírói kar, korrupt ügyészség

4) a Fidesz által a fontosabb közéleti posztokra (Alkotmánybíróság, Nemzet Bank, Médiatanács, Költségvetési Tanács, Legfelsőbb bíróság elnöke és még sok más poszt) odarakott bólogatójánosok,akiknek egyedüli feladatuk hogy fidesztől különböző kormány esetén ott gáncsolják annak munkáját, ahol csak tudják

5) az inflációkövető nyugdíj és a nyugdíjasoknak adott utazási kedvezmények, amelyek súlyos tízmilliárdokat vonnak el a költségvetéstől és a fiataloktól

6) magyar ipar, pl. feldolgozóipar hiánya

7) a szennymédia mindent elárasztó uralma

8) mindenki az adott törvények, jogszabályok kijátszásra, megkerülésére játszik

 

A Jobbik semmit sem jelentett ki arról hogy e problémákat egyszerűen hogyan oldaná meg, ezért hatalomrajutása esetén törvényszerű hogy a választóik csalódni fognak. Amint a Jobbik a hatalmas reá nehezedő problémahalmazban elkezd béna kacsaként totyogni, onnantól a korábbi híveik csalódása fogja a Jobbikot sújtani. Ami a Jobbik programját illeti, átfogó megoldások és közelítések helyett egy technikai részletekben elvesző halmazt kapunk, amely nem áll össze koherens egésszé.

Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy e rengeteg probléma megoldható-e demokratikus kereteken belül, amikor

a) az egyik kormány négy évét a másik kormány négy éve simán le tudja rombolni;

b) amikor fájdalmas de szükségszerű változtatásokra kerül sor, egy csomó ember megharagszik, pl. mindenki tudja-hogy a gyurcsány-bajnai bukásnak egyik kulcstényezője az volt, hogy a törzsválasztói rétegnek számító nyugdíjasoktól elvették a 13. havi nyugdíjat... mi van akkor ha a Jobbik sikeresen kormányoz gazdasági téren, de magára haragít egy csomó olyan embert, csoportot, akik a saját pecsenyéjüket akarják sütögetni (pl.: oligarchák és híveik), akik a négy év lejártával az ellenzékre fognak szavazni, ilymódon megbuktatva a Jobbikot

c) négy év elég-e ahhoz hogy pl. a semmiből elkezdjünk ipart építeni, pl.a közgazdaságtanban alapvető, hogy egy adott közgazdaságtani politika kb 10 alatt  tudja kifejteni a gyarkorlatban is hatását, feltéve ha addig minden változatlan marad;

d) négy év alatt lehet-e érdemben tenni egy demokráciában a népességfogyás ellen  - ez egyetlen más demokráciának sem sikerült eddigelé, egyetlen egynek sem, pedig gondolom akadtak olyanok amelyek ezt megpróbálták - lehet-e ipart építeni, lehet e a többszázezer vagy talán többmillió, az emberek életét megkeserítő értelmetlen jogszabályt radikálisan leegyszerűsíteni, ésszerűsíteni, átláthatóbbá, érthetőbbé tenni,

és így tovább. Ezen problémák nagy részét még a Jobbik 2014-es programtervezete sem adresszálja.

Valaki szembeszegezhetné: igenám, de a politikai környezet folyamatosan változik, a politikai akciónak is vele kell változnia. Erre a válasz, hogy ezek évtizedes problémák, és ezeket demokráciában jogszabályokkal szokták megoldani. Vagyis: Már most látszania kell annak, hogy mi a megoldás.

 

A Jobbik föltétlenül megérdemli, hogy kormányra kerülve bizonyítani tudjon. A közvéleménykutatások a Jobbik erősödését mutatják. Ez eddig szép és jó. De ha hatalomra jutnak 2018-ban, elképzelés és irányvonal nélkül, akkor legalább akkorát fognak bukni, mint amennyire fényes sikert arattak a választásokon.

A Jobbik problémái ugyanazok, mint 2006-ban voltak. Irányvonal, ideológia hiánya, jövőkép hiánya, szellemiség hiánya. Helyette van egy nagyon erős lelkiség (mi vagyunk a fiatalok! mi vagyunk a jövő! stb), meg ezotéria a Jobbik szellemi holdudvarából (Baranyi Tibor Imre, László András stb), e tagok tevékenysége pedig inkább megosztó mint egyesítő.

A Jobbik a rövidtávú 'összetartás' jegyében mindig elhessegette magától, hogy a fönti kérdésekben egyértelmű nyilatkozatokat tegyen. HA továbbra is így folytatja, e tevékenység nagyon komolyan megbosszulhatja magát, és akármennyi cukikampány meg "szókimondó interjú az alfahíren" sem fog tudni ezen segíteni.

Az orosz kultúra dualizmusáról

Dualitás, dualizmus ("kettősség"): olyan létszemlélet, amely a világot két egyenrangú erő küzdelmének fogja fel. A történelem folyamán e dualizmus jellemezte a zoroasztriánus vallást, a gnosztikus mozgalmakat, és a taoizmus egyik központi tétele (jin-jang) is. Ha megnézzük hogy földrajzilag e nézetek hol helyezkedtek el, akkor látjuk hogy elsősorban keleti jelenségről van szó, innen szivárgott különböző búvópatakokon keresztül (a kathar, bogumil, és egyéb gnosztikus eretnek mozgalmak képében) nyugatra.

 A továbbiakban Carroll Quigely princetoni egyetemi történésznek adnám át a szót, aki szerint:

"Volt egy másik alapvető különbség is a Nyugati és az Orosz civilizáció között. Ez a keresztényég történetéből fakadt. Ez új hit a Klasszikus civilizációba a szemita társadalomból jött. Eredetében egy evilágias vallás volt, vallván hogy világ és a test alapvetően jó, vagy legalábbis jó lehetőségek vannak benne, mert Isten alkotta őket; a test Isten képmására készült; Isten Emberré vált e világban emberi testben, hogy megmentse az embert mint egyént, és hogy megteremtse a "Földi békét". A korai keresztények fölfokozták ezen "evilági" tradíciót, ragaszkodván hozzá hogy a megváltás csak azért volt lehetséges mert Isten emberi testben élt és halt meg ezen a világon, hogy az egyén csakis Isten segítségével (kegyelem) menekülhet meg és úgy, hogy helyesen él e testben e világban (jócselekedetek), és hogy egynap majd eljön a millenium a Földre, ahol a test föltámad és örökké él majd. Íymódon a tér és idő, amelyet Isten e kijelentéssel teremtett meg: "Ez jó" (Teremtés Könyve), a végén helyre lesz állítva eredeti állapotába.

Tovább

A nemzetállamról - válasz egy interjúra

2015 jan. 27-én megjelent egy interjú Alekszandr Dugin "filozófussal, szociológussal és politológussal aki a Nemzetközi Eurázsiai Mozgalom vezetője és az eurázsianizmus ideológiájának egyik alap gondolkodója" az Alfahíren.

Térjünk a tárgyra. Dugin szerint:

"Őszintén hiszem, hogy a nemzetállamok kora lejárt. Jóval több etnikum létezik, mint nemzet, és maguk a nemzeti határvonalak ebből kifolyólag mindig igazságtalanok. Ezért van újra itt az ideje a Birodalmak létrehozásának."

Mindkét állítás vitatható. Logikailag semmi sem zárja ki ugyanis, hogy minden etnikumnak saját országa lehessen. A "nemzeti határvonalak" sokszor természetes történelmi fejlődés eredményei. Magyarország egy kivétel, méghozzá európai szinten is kiugrón az, hiszen nálunk élnek legtöbben az önkényesen megállapított határokon kívül.De ebből még nem következik hogy 1) a többi megállapított határvonal is önkényes ("mindig igazságtalan") 2) egy népnek ne lenne joga saját államot alkotni.

Amennyiben új "Birodalomról" elmélkedünk, egyáltalán nem mindegy hogy ki irányítaná ezen új Birodalmat. A magyar számarány a Kárpát-medence mostani összlakosságán beül a 40%-ot sem éri el. Mi garantálná, hogy a mi kezünkben lenne a vezetés? Mert ugye ha mondjuk az osztrákok vagy románok vagy lengyelek, vagy minket kihagyván több népcsoport irányítaná e birodalmat, az már nem tűnik olyan irigyelnivaló helyzetnek. Hiába lenne az összes magyar egy államalakulaton belül, ha nekünk jutna az alárendelt szerep.

Dugin példája valamiféle kimondatlan egyenlőséget feltételez a birodalomalkotó népek között. Namármost a történelem folyamán egy sosem volt így. Nézzük csak meg a mai kor Oroszországát, ahonnan valószínűleg Dugin az ihlet egy részét meríti: az államnyelv orosz (és nem ukrán, fehérorosz, kazah, türkmén stb), az írás cirillbetűs (és nem latin, kínai vagy egyéb), a hivatalos egyháznak számít a görög ortodox (és nem katolikus, görögkatolikus, protestáns, buddhista). Vagyis Dugin nagy önbizalommal előadott frázisait mag a valóság cáfolja meg.

"Ha mondjuk Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, meg talán a Volinyi terület és Ausztria is egységessé válna, akkor az magába gyűjtené az összes magyart, vagyis etnikailag minden visszaállna a Trianon előtti időkre. Mindez például nemzetállam keretében szerintem nem lenne lehetséges"

Volt egy ilyen jellegű Birodalom nagyjából a kérdéses helyen, a Habsburg-birodalom az I Vh. előtt, és pont a különböző népek eltérő irányultságai és elképzelései robbantották szét. A mostani EU is hasonló konstrukció, érdemes megnézni az EU-szkeptikus pártok erősödését, de a putyini Eurázsai Únió sem akkora buli mint amilyennek látszik, lásd Lukasenka (belorusz elnök) nemrégen elejtett megjegyzéseit, pl. itt, itt és itt. Nagyon érdekes hogy akár még pár hónapja is a helyzet teljes ellentettje volt a mostaninak, ebből is látszik hogy az ázsiai "demokráciák " mennyire ingatagok tudnak lenni, amikor egyszemélyi vezetésben összpontosul a hatalom, és a vezetőek épp nem teszik valami, sokszor évtizedes folyamatok borulhatnak miatta.

A világ egyetlen igazi föderális állama Svájc. Ott  egy nép alkotja alakosság kétharmadát: a svájci német. Azt is vegyük hozzá hogy a hegyes-völgyes vidék sokkal könnyebben védhető (elzárható, az ellenség számára nehezebben kiismerhető, alapvetően barátságtalanabb -hidegebb, szelesebb éghajlatú stb), számos történész állítja hogy az athéni, svájci, és egyéb (pl. délkelet-ázsiai) államok valójában a hegyvidéknek, és a hegyvidéki létszemléletnek (alapvetően individualistább, anarchisztikusabb, míg a síksági ill folyóvölgyi kultúrák az összefogásigényes tevékenységek miatt /pl. öntözés, szántás-vetés, aratás/ sokkal kollektivistábbak) köszönhetőek.

Minden más állam Svájcon kívül valamilyen mértékben egységes, központosított rendszer. Amiről Dugin álmodozik, jelenleg sehol a világon nem létezik, és a sokféle nemzet egymást feszítő ereje miatt nem is fog létezni.

A magyar fejlődés útja a nemzetállam. Ezt tagadni nemcsak ostobaság (logikailag téves), de a magyar érdekkel szembemenő is.

Pár érdekesség még: Dugin szerint Zbigniew Brzezinski  (Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója) és emberei irányítják az orosz kormány munkáját. Ráadásul úgy hogy ennek (egyelőre) nincsenek is tudatában.

"amint megérzik, hogy kontrollálják Moszkvát a beépített hálózataikon keresztül, azonnal döntő csapást fognak mérni rá."

Lehetséges hogy, Dugin több figyelmet kap, mint amennyit érdemel?

 

Egy Orbán-beszédről és a magyar politikai észjárásról

Magyarországon ma nagyon kevesen hallottak Kornis Gyuláról. Filozófus, egyetemi tanár volt, számos magyarsággal és kultúrával foglalkozó tanulmány szerzője.

Számunkra különösen érdekes lehet, amit a "Tudomány és nemzet", 1941-ben megjelent munkájában a főbb nemzeti gondolkodásmódokat megvizsgálván az angol gondolkodásmódról ír, Austen Chamberlaint idézve. Elolvasva és megértve amit Chamberlain mond, talán az Orbán Viktor által suykolt propaganda lényegét is megértjük.

Klasszikusan jellemezte az angol politikának hagyományos és tipikus szellemét Chamberlain Austen a Nemzetek Szövetsége előtt 1925-ben, amikor a genfi jegyzőkönyv aláírását megtagadta, mert az elvi megkötöttség ellenkeznek nemzete politikai szellemével (Record of the sixth Assembly of the League of Nations. Fifth Plenary Meeting. Sept. 10th, 1925. L. Az államférfi c. munkámat. 1933. II. 236.). Mintha csak az angol tudományos gondolkodásmódot is jellemezné Chamberlain, amikor mint empirikus-gyakorlati angol, beleszúr a Nemzetek Szövetségének Achilles-sarkába: nem lehet a földgolyóbis valamennyi népét elvek alapján racionalista módon uniformizálni.

 

Tovább