Alkotó szellem: nemzeti kötelesség!

Magyar Nemzeti Feltámadás

Magyar Nemzeti Feltámadás

A Jobbik esélyei 2014-re - II. rész - az örökség

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2013. május 15. - Nemzetstratégia

Carroll Quigley princetoni egyetemi történész szerint az államfejlődésnek 5 állomása van.

1) feudalizmus;

2) feudális monarchia;

3) dinasztikus monarchia;

4) nemzeti állam;

5) ideológiai állam.

Ebből az első 3 viszonylag együvé csoportosítható, a "feudalizmus" címszó alatt, tehát lényegében 3 jól elkülöníthető államformáról beszélhetünk: feudalizmus, nemzeti állam, ideológiai állam.
Ezt a " The Evolution Of Civilizations: An Introduction To Historic Analysis" c könyvében írja le (a pdf-böngésző számozása szerinti 375 old., a lapszéli számozás szerinti 389.old. táblázata) (Innen letölthető.)

Amint Magyarország történetére tekintünk rögtön nyilvánvalóvá válik, 1920-ig lehetőség sem volt egy önálló, magyar, erős nemzetállam kialakítására.A Habsburgoknak nyilván egy gyenge magyar államiság volt az érdeke, a rendi országgyűléssel amúgy is elég problémájuk volt, kényelmes volt ezt az egyre archaisztikusabb berendezkedést meghagyni, mint a modern államiság elemeit kifejleszteni.

A Horthy-rendszer is e tekintetben inkább reakciós (-> a 'status quo ante' híve) volt, a feudális, úri rendszert örökítette tovább, aminek egyik legjobb példája a földreform elmaradása, a nagy latifundiumok egyben hagyása volt.

A magyar történelemben az erős államiság 'modern értelemben' paradox módon a kommunistákhoz köthető, ami azért is tekinthető nagy bajnak, mert alkalmasnak bizonyult, hogy az államiság eszméjét teljesen lejárassa.

A nyugati államok - Franciaország, Németország, Anglia - mind-mind nagyon erős államisággal rendelkeztek már többszáz éve, náluk sikeresen zajlott le a feudalizmusból a nemzetállami létbe való átmenet. Nálunk ez csak félig-meddig sikerült: a nemzetállami létből csak a modern értelemben vett nemzeti érzés jött át, az állami lét nem.

Magyarországon a nemzetállami törekvések 1848-ban indultak el, de a szabadságharc ismert eredménye és a '67-es kiegyezés miatt csak a nemzeti érzések volt szabadott úgy-ahogy a köztudatba átjönnie, az államiságnak már nem. Nem volt önálló magyar állami külügy, hadügy, pénzügy. Ezek elég tetemes tételek, azonnal észrevehető rajtuk a magyar állam nyilvánvaló csonkasága. Ez a csonkaság előlegezte meg aztán a trianoni országcsonkítást is, hiszen az önálló külügy hiánya miatt a magyarság ellenségei (pánszlávisták, illyristák, román nacionalisták) szabadon terjeszthették a propagandájukat, a magyar külügy (mivel nem volt ilyen) nem is tudott rájuk válaszolni. ennek révén a propaganda-hazugságok terjedtek el rólunk a nyugati köztudatban, aminek később Versailles-ban lett nagy szerepe az I. Vh után.

Az erős magyar államiság hiányának az őszirózsás forradalom és a tanácskormány létrejöttében is komoly szerepe volt, hiszen a monarchia összeomlás okozta vákuumba törtek be ezek az államalakulatok.

Mik a feudális és a nemzetállami felfogás közti döntő különbségek?

A feudális államban minden bizonyos kulcsszemélyek és az ő kapcsolataik - rokonok, barátok és üzletfelek közé csoportosul. Érvényesülni ezen 'kapcsolati hálókon' keresztül lehetséges.

A nemzetállamban ellenben a nemzetért tett érdemek alapján történik az érvényesülés (meritokrácia).

A Magyarország előtt álló történelmi feladat tehát:

Befejezni a nemzetállammá válás történelmi folyamatát. Amennyiben ezt elmulasztjuk, akkor elsüllyedünk a feudalizmus mocskában: a korrupcióban, úri muriban, adócsalásban, új kiskirályok birodalmában.

18 komment
nemzetállam Caroll Quigley ideológiai állam feudális állam

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetstrategia.blog.hu/api/trackback/id/tr505300399

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.05.17. 15:52:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egyetmondok 2013.05.17. 17:30:44

Én nem intézném el ilyen sommásan,amit "feudális" államként ír le a poszt.
Először is,ajánlanám a leginkább marxista "feudális" helyett a helyesebb,azt a rendszert korrektebbül leíró "hűbéri" kifejezés használatát,illetve annak nem elfelejtését,hogy Európa nagy és erős nemzetei nem a hűbéri hatalmi konstrukció után alakultak ki,hanem az alatt,azzal a (persze fontos) különbséggel,hogy a hűbéri korok nemzetei a nemesi,rendi nemzetek voltak,és nem a mindenki. A nemzeti identitás mindenkire történő kiterjesztésének a kísérlete,a nemzetnek az adott államban élő mindenki által történő birtokba vételének kísérlete az,amit felvilágosodásnak, polgári átalakulásnak nevezünk. A nemesi nemzetek valódi,igaz nemzetek voltak,nem szabad úgy tennünk,mintha nem.
A kérdés tehát szerintem nem úgy merül fel,hogy szükséges-e a modern nemzetállam,mert ez triviális: igen,szükséges,hanem úgy,hogy,hogy létezik-e az a modern nemzet,amely ezt létrehozhatja.
S lévén,hogy a nemzet par excellence politikai fogalom,nem tudom, hogy a magyarországi Jobbik ezzel a feladattal mit tudna kezdni,hiszen a Jobbik politikai közössége még annál is erősebben etnicista nemzettudatú,mint a Fideszé, pedig az a közösség is tagadja a nemzetállami létet: " Az Alaptörvény nem definiálja Magyarországot nemzetállamként "- mondotta büszkén Semjén Zsolt,az Alaptörvény elfogadása után.
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.17. 23:19:26

@egyetmondok: Kedves egyetmondok (kettő lesz belőle)!

szerintem nagy vonalakban ugyanarról beszélünk.

A nemesek csak magukat tekintették a nemzet tagjainak, csakis ezen a kapcsolati hálón belül lehetett érvényesülni. (Az egyház több-kevésbé kivétel volt, d nem nagyon, polgárság pedig nálunk jelentő számban sosem létezett., meg ugye nálunk a 'nemes nemsítette a polgárt', ezért vásároltak maguknak oly sokan nemesi, bárói rangot a dualizmusban.)

feudális = hűbéri, én nem látok bele akkora nagy kommunizmust a 'feudális' szó használatába, nameg az igazság kedvvért tegyük hozzá hogy nálunk nem hűbériség volt, hanem familiaritás. Különbözött a nyugati hűbérességtől, hogy a "hűbéresem hűbérese nem az én hűbéresem", mivel a familiárisnak nem volt még egy familiárisa, míg a hűbéresnek lehetett több hűbérese is. A familiáris nem feltétlenül kapott birtokot, míg a hűbéres igen, stb.

"létezik-e az a modern nemzet,amely ezt létrehozhatja."

A modern nemzetállamok döntő többségét nem a nemzet (által választott képviselők), hanem felülről, az uralkodó osztály (avagy: az 'elit') köréből származó emberek politikusok, kancellárok hozták létre. Napoleon, Bismarck, stb.

Tehát nem feltétlenül alulról kell várni a 'megváltást'...

"Az Alaptörvény nem definiálja Magyarországot nemzetállamként "- mondotta büszkén Semjén Zsolt,az Alaptörvény elfogadása után."

A kdnp és a Semjén, semmilyen tekintetben sem lehetnek irányjelzők ebben a témában. Magyarországnak nemzetállamnak de legalábbis nemzeti államnak, vagyis a nemzet szempontjait messzemenőkig szem előtt tartó államnak kell lennie. Azt is észre kéne már venni, erről szól az egész cikk, hogy történelmünk során sosem volt erős államiság ebben az országban, leszámítva a kommunista uralmat. Tehát a nemzetállami létből pontosan az állam, mint összetevő elem hiányzik. Helyette van korrupt rendőrség, korrupt bíróságok, korrupt kormány. Ebben az országban szinte minden korrupt. a korrupció pedig a gyenge állam egyik jele, hiszen a nemzet érdekét felülírják az egyéni érdekek, ami bizalomvesztéshez, kiábrándultsághoz, hatástalan működéshez, stb vezet. Könyveket lehetne írni arról, hogy a korrupció hogyan teszi tönkre a közéletet.

egyébként külhoni magyar vagy? melyik országból?
Válasz erre 

egyetmondok 2013.05.18. 17:50:12

@Nemzetstratégia:
Nem csak a KDNP (amely számomra nem is létező párt,és ez a nem létezés jól jelzi a mai magyar jobboldal állapotát),de a Jobbik sem,és a Fidesz sem alkalmasa arra, hogy a magyar társadalom nemzetté válásának útján segítő erő lehessen.
S amennyire nagyon is igaz, hogy nem az egy nyelvet beszélők hoztak létre nemzeteket, nemzetállamokat,hanem valamely nemzeti keret(végsőleg állami,közjogi keret) hozott létre nemzeteket, annyira igaz az is, hogy az általad hozott példák tévesek. Napoleon a kisiklott francia forradalom szomorú terméke,Bismarck a híres hamis realisták egyik tipikus esete, megjegyzem, azt is szóvá akartam tenni a posztból,csak elmulasztottam,hogy pont a német társadalomfejlődést nem lehet egy kalap alá venni az angollal,franciával, hollanddal,stb. mert az pont egy súlyosan elakadt nemzeti fejlődés,és sokkal inkább ez az elakadás áll a német tragédia (nemzeti szoc.)mögött,mint nagy világpolitikai tényezők. (A német nép,annak nyugati fele pontosabban,a második háború után kapta meg a nemzetté válás esélyét,és nyugodtan kimondhatjuk,hogy nem akad európai sikertörténet,amely ehhez fogható lenne, szóval: Németországot az ENSZ Biztonsági Tanácsba,de azonnal!Nem is véletlen a magyar jobboldal esezteln és hisztérikus irigysége ezért Németország felé...)

Szóval egyetértünk, állam kell a nemzethez,és nem nemzet kell az államhoz. Ez azonban lehetett ilyen egyszerűen igaz a felvilágosodás előtt(akkor sem volt ennyire egyszerű,mert a nemesi nemzeteket a rendi alkotmányosságok hozták létre,amelyek bizony nagyon is alkotmányosságok),azt követően már azonban az állam "milyensége" az igazi kérdés,és az kevéssé elegendő, hogy van-e(szuverén)állam.
S itt jön be a képbe az alkotmányosság,a jogállam.
Paradox módon tehát azt lehet mondani, hogy a mai magyarországi ellenzék,amely magát "demokratikus" cimkével látja el,okosabban,helyesebb tenné,ha a nemzeti cimkét használná,hiszen minden magyar politikai erő,amely a 2010 utáni közjogi berendezést elvi alapon veti el,mint nem jogállami berendezést,a magyar társadalom nemzetté válását szolgálja,mint ahogyan ezt szolgálta a 90 és 2010 között létezett hatalmi konstrukció is,bármely kormányzat idején.

Valószínű hosszabb beszélgetés kellene közöttünk a "feudális mocsok" témájáról,mert abban én ugyan bizonyos vagyok, hogy Werbőczy óta,Werbőczitől a magyar feudalizmus bizony inkább mocsok,mint komoly európai vonal,de még ennek ellenére is,érdemes tudnunk,hogy a magyar arisztokrácia csak elénk rakta Rákóczit (akiről szomorún kevés szó esik),Széchenyit,és még sokatat (bizony: Károlyit is, szóval a 18as kísérletet nagyon a helyére kéne tenni,mint kiváló és különleges esetet,és engem nagyon elszomorít,hogy a mai magyar jobboldal mennyire átvette a marxista mantrát,hogy a 19es kömmün és a 18as jogállami kísérlet egy és ugyanaz a folyamat.Nos ez gyalázatos hazugság,jobb, ha tisztázzuk.), akik olykor a legszebb európai alkotmányossági igényeket tudták felmutatni,még akkor is,ha a kísérletek sajnos elbuktak.

Az erős állam kérdése tehát valóban fundamentális kérdés,de nem önmagában az,hogy erős,mert erős lehet egy rothadt féldiktatúra is. A magyar társadalom nemzetté válásához erős alkotmányos és jogállami hatalom kell,és bár lehet,hogy a 90 és 2010 közötti hatalmi konstrukció gyenge alkotmányos jogállam volt (én még azt is elfogadom,ha valaki azt mondaná,hogy a kormányzó elitek erkölcsi, alja minősége tette gyengévé,legyen így,ha tetszik),de jogállam volt,és alkotmányos volt. Szemben a mai hatalmi konstrukcióval,gyökeresen szemben,amely nem jogállami,nem alkotmányos.

Nincsen 21.századi lehetőség arra Európában,hogy egy, a keresztény társadalom szervezési kísérletben így vagy úgy,sikerrel vagy kudarccal,de mégis ezer esztendőt eltöltött közösség esetében,mint a magyar, hinni lehessen valami anti-alkotmányos,anti -jogállami handabandázásban,valami etnicista nemzetközösség (leginkább kommunista jegyeket viselő) kollektivizmusában.

A korrupció pedig valóban döntő ügy,de nem ok,hanem következmény.A jogállamiság,az átlátható államiság,kormányzatiság kis közösségi igényének következménye. Ez az igény a magyar társadalomban valóban kicsiny,de létező,mégis létező igény. Erre kell,kötelező építeni,ha a korrupcióval bármit akarunk tenni. Olyan ez,mint az eü hálapénz: az se büntetőjogi eset, létező és mindenkire kötelező piacival vegyes állami,de mégis valódi (eü.társadalom)biztosítási rendszert kell csinálni,és akkor megszűnhet.
Válasz erre 

egyetmondok 2013.05.18. 18:17:10

Azt szoktam mondani,hogy a magyar nemzetállamot kb. annyi magyarra lehet alapozni,amennyien nem engedtek az állami zsarolásnak,és nem adták önként oda a magánvagyonukat a nyugdíjpénztárakból. Kb. százezren vannak a három millióból. Ez az arány szomorú, nagyon szomorú, de a Gróf Széchenyiek se voltak sokan...
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.19. 12:50:36

@egyetmondok: sokmindenről írtál, nem is tudom hol kezdjek bele. Majd valahol, aztán meglátjuk.

Ha jól értelmezem, egyfajta 'polgári hagyományt' képviselsz, amely a 'nemzeti jogállam' eszméje révén alkalmas lehet rá, hogy rá, hogy egy nemzet(i) államot fölépítsen. Sikertörténetként a németeket hozod példának.

Úgy gondolom azonban, hogy túlságosan kötődsz érzelmileg ehhez a hagyományhoz, ami megakadályoz benne, hogy hidegen fejjel józanul megfontold az alábbiakat:

1) a demokrácia és a diktatúra között sokféle átmenet van, sokszor az adott országra jellemzően.

2)tudományos alapon _lehetetlen_ olyan kijelentést tenni, úgymint: 'demokrácia jó, diktatúra rossz'. Mindkettő lehet jó is meg rossz is, abban az értelemben, hogy mennyire szolgálja lakosainak üdvét.

Ezzel kapcsolatban, hogy a XXI. században ez mennyire aktuális, valamint a "keresztény örökséghez": Hagyományosan keresztény országok is lettek diktatúrák, lásd Spanyolország, Portugália, Kicsit kevésbé, de még mindig jellemző példák Argentína, Chile stb. Ami a XXI-századiságot illeti: A mostani helyzetben az USA viszonylagos erőszakmonopóliuma tartja fenn a helyzetet, de ez sem mindig lesz így.

Még egy dolog: ami Németország sikertörténetét illeti, ajánlom Schmitt Mária cikkét a
komment.hu-n
www.komment.hu/tartalom/20120207-velemeny-schmidt-maria-nemetorszag-a-hatvannyolcasok-szoritasaban.html

1 gyerek/család (a bevándorlók húzzák kissé fel a statisztikát 1,2-re), a német nők többsége már nem is akar gyereket, a liberális PC az összes lényegi problémáról való közbeszédet meghiúsítja.

Ja és a német nemzetállamisághoz erősen hozzájárult, hogy '45 után a nyugati rész nem akart a keleti sorsára jutni (kommunizmus), ez egyfjta nemzeti egységet termett, mint mindig amikor lehet egy valós vagy kitalált mumustól rettegni, lásd ennek legújabb alkalmazását az Orbán-Brüsszel viszonylatban. A Külső Ellenség, legyen az valós (mint No esetében) vagy kitalált (lásd Orbán-Brüsszel) többé-kevésbé alkalmas egy nemzeti egység kialakítására. Azt is vegyük hozzá, hogy az ötvenes-hatvanas években még viszonylag kevésbé volt jellemző a máshoz képest, hogy ömlött a fogyasztói szemét a tévéből. Az általad is képviselt polgári hagyománynak hatalmas fogyatékossága, hogy a _médiával_ egyszerűen nem tud mit kezdeni, valahogy természetesnek feltételezi, ezáltal átengedve neki a tudat- és attitűdformálás felségjogát.

Tehát a német sikertörténet pozitív vonatkozásai abból erednek, hogy volt egy külső ellenség, aki ellen össze lehetett fogni, valamint a fogyasztói hulladék kevésbé volt jellemző, értsd: magasabb minőségű szimbolikus üzenetek tudtak eljutni a német emberekhez. Voltak még ezen kívül bizonyos hozzávalók (a németek hagyományos kisebbrendűségi tudata és megfelelési vágya, hogy jó 'demokraták' legyenek, a 'patás' Hitler miatt), amelyek segítettek ezt az illúziót megteremteni. A valóságban Németország ugyanannyira autoriter, tekintélyelvű módon liberális, mint ahogy régen tekintélyelvű módon volt nemzetiszocialista, előtte meg a Kaiser híve.

Rákóczi, Széchenyi... mindketten felülről hozták a megváltást, sajnos mindkettőt bekorlátozta arisztokrata szemlélete, mely megakadályozta, hogy a jobbágy lelkéhez, - melynek vállán az egész társadalmi rend nyugodott - el tudjon érni.

Mert amennyiben Rákóczi pl. képes lett volna általános népfelkelést hirdetni, különböző gerilla-taktikákkal kiűzhette volna a habsburg csapatokat az országból. Emellett probléma volt hogy jórészt csak irreguláris könnyűlovassággal rendelkezett, valamint ugye a lengyel nemesi köztársaság volt a példaképe. Amely kormányozhatatlanná tette Lengyelországot.
Mindezek ellenére, Rákóczi szabadságharcnak bukása történelmi szempontból a legnagyobb veszteség volt a magyar nemzet török utáni történelmében. Erről nagyon sokat lehetne beszélni, de most szeretnék elérkezni a lényeghez.

Nézőpontodból nagyon tisztán látszik, hogy az ELITISTA nézőpont híve vagy. Ami szép és jó, amennyiben van (lenne)olyan elit, amelyek képes irányítani az országot. Te írtad:

"én még azt is elfogadom,ha valaki azt mondaná,hogy a kormányzó elitek erkölcsi, alja minősége tette gyengévé"

Pontosan erről van szó. A magyar elit minősége 1-2 kivételtől (Rákóczi, Széchenyi, a '48-asok egy része) eltekintve a gyarmatosított, alávetett, kiszolgáló elit silányságát tükrözi vissza, már évszázadok óta. Hiányzik a jövőkép, hiányzik a terv hogy mit is kéne csinálni ezel az országgal, a hagyományos elit tudománya abban állt hogy a birtokán nagyokat mulatozott, kártyázott, és a Kárpátok vadregényes fenyveseiben vaddisznóra vadászott. Ebből lett az "úri muri" Móricz regényeiben, ebből lettek a több tízezernyi vadkacsát lemészárló elvtársak, és ebből lett a mai "akinek nincs semmije annyit is ér" mentalitás.
A magyar elit hagyományosan azt nézi, kihez lehet törleszkedni, kit lehet minél jobban kiszolgálni, kinek lehet minél jobban alávetni magát.

(folyt köv)
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.19. 14:15:00

(folyt)
A magyar politika legtetején állók tudománya pedig abban állt, hogyan lehet a mindenkori gyarmatosító nagyhatalom és magyar elit között egyensúlyozni, tojástáncot járni (pl. Tisza István). Mindez pedig parlamentáris monarchiának volt el(ő)adva, pedig mindenki tisztában volt vele, hogy a ferencjóska akarata érvényesül, tehát tulajdonképpen egy illúzió az egész. Tehát már akkor is korrupt volt a rendszer, olyat próbált érdemmel és értelemmel fölruházni, aminek semmi értelme és érdeme nem volt. Egy mocskos alku volt az egész, a győztes és a legyőzött alkuja, amire fújtak egy kis tejszínhabot, és lett belőle "indivisibiliter ac inseparabiliter" a közös címerben.

(ami a dualizmus alatti páratlan gazdasági fejlődést illeti: akkor épültek ki a vasútvonalak, az ipari forradalom eredményei tkp akkor értek ide, Európa többi része is fejlődött, persze hogy mi sem maradtunk ki belőle)

a Horthy korszak ezt az érzést vitte tovább, a paraszt ősi magyar szokás szerint le volt szarva, a nagy földbirtokok egyben maradtak, leosztottak néhány nadrágszíj-parcellát szemfényvesztőnek, egyébként minden ment a régi jól kitaposott mederben.

a kommunizmusban volt lehetőség, a megváltozott technikai környezet miatt, hogy a nép széles rétegei is jól éljenek, a történelem folyamán először. Ami végzetesnek bizonyult, hiszen a jóléttel együtt a annak járulékos hozzávalóit is átvegye, úgymint individualizmus, önzés, és a 'gulyáskommunizmus', 'emberarcú szocializmus', stb.

A rendszerváltás igazából egy irányított módon lezajlott hatalomátmentés volt, a régi kommunista gazdasági és kulturális elit nagyjából hatalmát megőrizve tette teljesen a 'nyugat', annak is a legaljasabb áramlatai, vonatkozásai felé teljesen kiszolgáltatottá a népet.
Most a fideszkurzus alatt is a következő szar ömlik pl. a kossuth-rádióból: hogyan légy sikeres szónok, hogy valósítsd meg önmagad, mit ne mondj feltétlenül egy nőnek/pasinak, egyszóval: hogyan verj át, használj ki másokat. Vagyis: a polgári értékek nyomokban is képtelenek átjutni, más foglalja le előlük a kommunikációs teret.

Ami eljut a néphez, azok szétrohasztanak, fölbomlasztanak minden társadalmi, családi stb kötődést, és elszigetelt, egymást taposó ( a húsosfazék felé) egyénekké degenerálják az embereket.

Egy ilyen környezetben elárulom a titkot: a demokrácia keretei között semmit sem lehet csinálni.
Ez egy haldokló társadalom tükörképe.

Olvasd el a Toynbee-s bejegyzésemet: ott találod, hogy egy civilizációs végjátéknál előkerülnek az archaisták, futuristák, és a kiábrándultak. Bármely csoportot, irányzatot nézed Magyarországon, meg fogod találni, hogy ki az aki a múltba menekül a jelen kihívásai elől, ki az aki a jövőbe, és ki az aki már csak legyint az egészre (ők a választók jelentős része).

A mostani pártok is nagyon pontosan behatárolhatók, hogy ki mitől várja a megváltást: a múlttól vagy jövőtől. (A fidesz kivétel, mivel ott keresztény-konzervatívnak maszkírozott közönséges pszichopaták
(empátia és lelkiismeret nélküli, számító gazemberek)
viszik a szót, és ez látszik is: hétről- hétre mást hazudnak.)

Amint az EU fölbomlik (ami csak idő kérdése, a visszafizethetetlen hitelek miatt), szerintem itt is el fognak szabadulni az indulatok, ahol a legerősebbé lesz majd a hatalom. Az USA gyengének fog bizonyulni, hogy a káoszt megakadályozza, lesznek neki elég problémái a saját portáján.

Összefoglalva: a te 'polgári nemzetállam'-víziód akkor lenne működőképes ha
- Rákóczi révén vagy '48-ban megnyertük volna a szabadágharcot
- 1945-ben vagy kár '55-ben (lásd Ausztria esetét) tőlünk is kivonultak volna a ruszkik.
akkor valóban működne. Akkor lett volna IDŐ rá.
A fogyasztói tömegmédia korában ez lehetetlen.
Válasz erre 

egyetmondok 2013.05.19. 17:16:07

@Nemzetstratégia:
Jó hosszan írsz,de ez az én hibám,mert én kezdtem hosszan.Semmi baj,köszönöm a kimerítő választ.
Nos, oksi,legyek elitista,de ha figyelmesen olvaslak,mintha az én elitizmusomnak sokkal-sokkal jobb véleménye lenne a népről,tömegről,stb.mint neked.
És ez azért lényeges,mert én elvi alapon nem engedek meg magamnak olyan platformot,amely valahogyan úgy képzeli (mint tán most Orbánék,ha jól sejtem),hogy "ezzel a társadalommal jogállami,alkotmányos körülmények között semmit se lehet csinálni,ezért csináljunk valami okos és ügyes autokárciát,fél-diktatúrát stb.,és az majd képes lesz csinálni vele valamit,valami jobbat,mint az alkotmányosság, jogállamiság."
Szóval ezt én nem így látom,de tán pontosabb ha azt mondom,hogy szerintem így,ahogyan ezt tán elegen el is képzelik,semmit sem lehet tenni,így: csinálni a néppel,tömeggel,társadalommal stb. Valószínű rosszul magyarázom,de a lényeg,amit mondani akarok az az,hogy ez a fogjuk meg és csináljunk vele valamit,ez nem működik. Sehol sem működik Európában - és igenis itt nagyon fontos a történelmi, keresztény társadalomszervezési kísérlet minden aprósága- ,vagy ha igen,csak átmeneti időre (oké,ez lehet évtizedes hosszú idő,de ennyi csak,lásd Horthy konstrukciója, később a szocializmus proletárdiktatúrája stb.)

Fontos,hogy szerintem a diktatúrának Európában nem a demokrácia az ellentéte,hanem a jogállam,ami egy sajátos európai "találmány",s nagyon nem a polgári átalakulások (ritkán forradalmak) ötlötték ki,hanem az egész keresztény társadalomszervezési modell,egészen vissza odáig,amikor a Róma elbukik.

Németországot nagyon másként látom,és igen elszomorító az a Schmidt Mária cikk.Olvastam,olyanokat leírni, hogy a németek a szociális ellátó rendszer oltárán feláldozzák a nemzeti érzésüket,hát, ez sajnos az a hisztéria, amit fentebb írtam a magyar jobboldalról, amely gyakorlatilag beledöglik az irigységbe,ha megnézi,hogy a német elit,az egész,jobbos balos,ezért azt mondom: a német társadalom milyen szilárdan ragaszkodik a jogállamához.
Az,amit a magyar közbeszéd "nyugati jóléti állam" címszó alatt emleget,az éppen nem ellentéte,hanem maga a munka alapú társadalom, és persze,a 2008-as pénzügyi válság alapos próba elé állítja ezeket az állami rendszereket,de tessék már megnézni,azokban a társadalmakban,ahol ezeket nemzeti konszenzusokkal hozták létre,és működtetik, senkinek esze ágában sincsen olyan állati baromságokkal jönni,mint a magyar jobboldali duma - mert miközben erről ömlik a vaker,semmi se történik a (valójában posztkádári) magyar állami redisztribúcióval. Orbánék konzervativizmusa ezt konzerválja,na legalább van valami,amit konzerválnak...:-)))
Szerintem érdemes lenne a magyar közgondolkodásnak bizonyos,minimális idealisztikus értelemben is működnie,mert itt sajnos ömlik a (történelmi és dialektikus) materialimzus, és őszintén szólva,mintha a német eset magyarázásánal nálad is ezt látnám. Tessék bátran elhinni bizonyos idealizmust, békességet, és rögvest nem lesznek ezek a (materialista) képek, hogy tök jó,mert volt egy ellenség,amely ellen össze lehetett fogni...
" A valóságban Németország ugyanannyira autoriter, tekintélyelvű módon liberális, mint ahogy régen tekintélyelvű módon volt nemzetiszocialista, előtte meg a Kaiser híve." - írod, és igen,ezt magam is így gondolom. Konzervatívan ragaszkodnak ahhoz,amit a nyugati politikai közbeszéd liberális demokráciának nevez,amely vigyázat,semmi más,mint a népképviseleti törvényhozás + jogállam, szóval nem az,mint amit itt hisznek róla, hogy a libsik uralkodnak...No,de hát ennél értelmesebb dologhoz nem is lehetséges és érdemes ragaszkodni. Igen,a jogállam tekintélyéhez, elvszerűen. Ez nagyon tetszik,bár így lenne itthon is. És ugyanezt teszi az USA elitje is, amely valóban, "világuralmi" szerepéből alaposan veszíteni látszik,amely szerintem nagyon is rendben van,de ettől még nem fognak maguknak egy autoriter, nem jogállami alkotmányt írni a meglévő helyett...tetszett az Occupy Wall Street-es srácok minden megmozdulása,mert egy olyan táblát se láttam, hogy le az USA alkotmánnyal...sőt,ők erre az alkotmányra hivatkozva követelnek változást a pénzügyi világban. Helyes,csinálják,csinálni kell,mert ráfér a változás a pénzügyi világra. Csak ehhez nem kidobni kell az állam alkotmányosságát,a jogállamiságot,hanem megerősíteni, nem mint nálunk.

Ne hidd el a félázsiaiak vagyunk rizsát,ne hidd el,hogy mások vagyunk,mint a németek,svédek,olaszok, hollandok. Mindenki kínlódik, folyik a kínlódás magával az Unióval is,de azt nem lehet szétrúgni,mert az olyan nagy gazdaságok,mint az USA, Kína, India is mindjárt izibe,csak erre várnak. S azért ne feledjük, hogy a nemzet lévén politikai fogalom, ergo politikai közösség, nyugodtan el lehet indulni az európai nemzetté válás irányába is,lassan de el lehet,és erre csak a legerősebb nemzetállamok lesznek képesek,mert ott nincsen félelem,rettegés a szuverenitások átalakulása okán. A legerősebbet nem a méretére értem természetesen,hanem a közösségi identitás erejére.
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.19. 21:26:47

@egyetmondok:
Elöljáróban: észrevettem hogy több helyen is a tetszik-nemtetszik kategóriába mentél bele, így hát én is igyekeztem lazábbra venni a figurát, persze a mondanivaló szinten tartása mellett.

"Nos, oksi,legyek elitista,de ha figyelmesen olvaslak,mintha az én elitizmusomnak sokkal-sokkal jobb véleménye lenne a népről,tömegről,stb.mint neked."

Amíg a tömegek a Maslow-piramis alján küzdenek a túlélésért, addig fontosabb dolgaik vannak, mint pl. életbenmaradni, meg hasonlók.

Folyamatosan a jogállamiságot hordozod, mint szent jelképet, keresztény örökségként, társadalomszervező erőként. Ha ez így lenne, akkor hogyan dobhatták le magukról a demokratikus örökséget az olyan országok mint Olaszország, Spanyolország, Portugália, Németország a XX. században?

Ami még szörnyűbb, a te szempontodból: a II Vh után a nyugati-keresztény alapon szerveződött jogállamok hogy tarthattak fel gazdasági kapcsolatokat Franco és Salazar diktatúráival? Hogy várhatták meg hogy mindkét diktatúra békésen kimúljon? Hogy tarthattak fel velük viszonylag barátságos viszonyt? ugyanez elmondható pl. Pinochet Chiléjére is. Eddig a nyugati keresztény jogállamiság erkölcsi fenntartásairól..

"a német társadalom milyen szilárdan ragaszkodik a jogállamához."

Ezt irigyelné a magyar jobboldal? Ugyan miért? szerintem max. az életszínvonalat irigylik.

"azokban a társadalmakban,ahol ezeket nemzeti konszenzusokkal hozták létre,és működtetik, senkinek esze ágában sincsen olyan állati baromságokkal jönni,mint a magyar jobboldali duma"

Mi ez a 'jobboldali duma'? Mert pl. a Jobbik is jobboldal része.

"Tessék bátran elhinni bizonyos idealizmust, békességet, és rögvest nem lesznek ezek a (materialista) képek, hogy tök jó,mert volt egy ellenség,amely ellen össze lehetett fogni..."

:) Tetszik az idealizmusod. Eddig is gyanakodtam hogy nem itt élsz, mármint ebben az országban, de egyre bizonyosabb leszek benne. A választ már megadtam, de most ide is linkelem:
hu.wikipedia.org/wiki/Maslow-piramis
gyanítom, ha a németek többsége a piramis alján vergődne, hamar jönne egy újabb kis bajuszos (nem feltétlenül a jobboldalról), aki mögé odaállnának.

"történelmi-dialektikus materializmus"- kifejthetnéd konkrétan mire gondolsz. Vagy nem is szükséges, mivel elárulok egy titkot.
A történelem tanulmányozásának folyamata révén arra jutottam (és rajtam kívül még szinte az összes történész), hogy a leglátványosabb változást az ehhez hasonló dolgok indították el a történelemben:
www.youtube.com/watch?v=73txXT21aZU
(ez különleges, mert üvegből van:))
A technikai találmányok. ezek az emberi fejlődés mozgatórugói. Én így látom.

A munkaalapú társadalomról ís írtam egy cikket, vagyis inkább idéztem:
nemzetstrategia.blog.hu/2013/02/24/kopatsy_sandor_gondolatai_kapcsan

A jogállamiság viszonylagos hiánya szerintem is nagy probléma egyébként, ha nem is a legfőbb. A főbb problémák az alacsony lélek- és gyerekszám, a kilátástalanság és az egyéni önzés hatalmas foka, lásd az előző cikket (jobbik esélyei I. rész).

"a legerősebb nemzetállamok lesznek képesek,mert ott nincsen félelem,rettegés a szuverenitások átalakulása okán. A legerősebbet nem a méretére értem természetesen,hanem a közösségi identitás erejére."

Magyarországon hol van közösségi indentitás? a negyedik ill. hatodik legindividualistább társadalom vagyunk a VILÁGON.

"Igen,a jogállam tekintélyéhez, elvszerűen. Ez nagyon tetszik,bár így lenne itthon is."

Ott nem volt 40 év kommunizmus kéremszépen. Azok az országok sosem voltak leigázva, függésbe tartva egy másik állam által. Mindvégig erős (jog)államisággal rendelkező országoktól beszélünk. Nekik van mire _támaszkodni_ bár ott is esik szét minden, egyelőre persze a periféria országaiban: Görögo, Olaszo, Spanyolo. Az EU összeomlása csupán idő kérdése.
Görögország érdekes eset, bár nem a klasszikus példa, ők is megtapasztalták a török uralmat, de mégis, hogy mi történik a válságoktól sújtott országokban: bejutottak kommunisták és a neonácik a parlamentbe, a közép szétesett, egye szélsőségesedik a helyzet. Magyarországra is ez a sors vár, mint minden országra, amely gazdasági csőd felé igyekszik.

A jogállamiság csak erős állami tudattal rendelkező népeknél működik, amihez legalább 40-50 évnyi demokratikus tapasztalat lenne szükséges. ennél sokkal hamarabb össze fog omlani a kóceráj. Ja igen: az is figyelemreméltó hogy teljesen kihagytad, amit a média lélekromboló, közösségromboló hatásairól írtam. A magyar lakosság átlagban napi öt óra 20 percet bámulja a tévét.

A te verziód akkor működne, ha az elit is így gondolná. De sem a fidesz, sem az mszp (a két legnagyobb párt) nem gondolja így, és mellesleg ők építik/építették le, ami ebből az országból még megmaradt.
A magyar elit menthetetlenül korrupt. És amíg őket szavazzák be a pártzombik, addig ez így is marad.
Válasz erre 

egyetmondok 2013.05.20. 11:43:08

Most igyekszem rövidebb lenni,ha tudok...:-)))
Nos,államtudatúbb társadalom a magyarnál aligha létezik,és szerintem bajaink döntő többségét inkább ez okozza,mintsem az oly sokat emlegetett "individualista" beállítottságunk,amelyre mellesleg illene és lehetne építkezni,s amely akár jó alapot adhatna egy egészen más,főként a nagy állami elosztó rendszereket érintő közösségi működéshez. Mert amennyire igaz az individuális jelző,sajnos annyira igaz az államtudatúság,amely elszomorító módon itt mint szinte már beteges paternalizmus jelenik meg,amelyet a mai kormány elismerem,zseniálisan használ fel rezsicsökkentéstől,piacgazdaság utálatig. (Ezért olyan könnyű ráfogni a magyar jobboldalra, hogy szocializmus-hívő,amely kissé igaztalan vád,de van benne valami...)
A nemzethez nem államtudatú társadalomra van ugyanis szükség,hanem olyan államra,amely felszabadítja pont elsősorban az állami hatalomtól való félelmétől a közösséget.Európa erős nemzetei pont nem az államban hisznek,hanem önmagukban. A magyar társadalom ilyen értelemben tragikusan önbizalomhiányos,és szerintem a mostani kormány ezt igyekszik kompenzálni a látható, betegesen nagyotmondó,handabandázó erőszakossággal, "a nyugati világ" folytonos kioktatásával,csődjének mindjárt-holnap-bekövetkezik örökös emlegetésével. Ez sehova se vezet,főként azért,mert a magyar éppen olyan történelmi közössége Európának,mint az angol,vagy a francia. Ilyen értelemben nincsen nyugat és kelet. Csak elakadt közösségi fejlődések vannak,de az elakadások átmenetiek.
Pont ezek az elakadások láthatók olyan európai népek esetében,mint a portugál,a spanyol,a görög,vagy bármelyik,ahol bizony előfordultak randa diktatúrák,nagyon is igaz. Azonban érdemes észrevenni,hogy ezek a hatalmi konstrukciók sem tudtak tartósan berendezkedni,s minden esetben felváltotta azokat egy alkotmányos,jogállami konstrukció,a portugálok,görögök,spanyolok esetében is.
Nos,abban is igazad van,amikor a nyugat liberális demokráciái szemére veted az olyan,erkölcsileg súlyosan kifogásolható eseteket,mint amiket említesz.Igen,lehet sorolni,Vietnamtól Irakig,ebben nincsen kétség.
Csakhogy én amennyire komolyan gondolok olyan ideákat,mint alapvető emberi jogok,államhatalmi ágak szétválasztása,jogállam stb.,pont annyira igyekszem nem fantaszta lenni ezekben,hiszen az általam legnagyobbra tartott alkotmányos működéseket is csak az az ember "csinálja",amely esendő,s igyekszem azt is vizsgálni,sőt,számomra ez - tessék nyugodtan megvetni érte - az igazán fontos,hogy tehát egy adott államhatalmi konstrukció hogyan bánik,miképpen működik a rábízott,saját polgáraival. És ha ezt nem mulasztjuk el megnézni,akkor bátran kijelenthetjük,hogy ez a bizonyos,sok okból alaposan bírálható hatalmi konstrukció,a liberális demokrácia a történelemben a legmesszebb jutott a saját polgáraik sokféle szabadságainak tisztességes megőrzésében,és szerintem ez hatalmas dolog.
Rengeteg alapos okot lehet sorolni,hogy mi magyarok mitől nem vagyunk,lehetünk "alkalmasak" pl.a jogállam birtoklására,de pont annyi érvet lehet mellette is felhozni,mint amennyit ellene,tehát ezek szerint hiábavaló okoskodások,s inkább arról szólnak,hogy valamit miért ne,ahelyett,hogy arról beszélnénk,hogy valamit miért.
Igazad van,és egyetértek abban,hogy a civilizáció technikai,technológiai fejlődése lenyűgöző,engem is elkápráztat ez az egész,különösen az utóbbi kb. kétszáz év. De azért milyen érdekes,nemde, hogy miközben az utóbbi kétszáz évünk soha nem látott technológiai fejlődés mutat,a modern életforma elképesztő átalakításával,addig ez a technológiai fejlődés nem jár együtt olyan óriási eszmei innovációval,amely a politikum körül létezne. Hogyan van,hogy technológiai értelemben a vicces szintű Róma jut el a polgári jog szinte teljes megalkotásáig,amely szinte érintetlenül működik ma is? Hol vagyunk a csudás technológiánkkal, kütyüinkkel egy európai reneszánsztól,felvilágosodástól stb.
Válasz erre 

egyetmondok 2013.05.20. 11:59:15

Kérdezed,hogy mi a materialista abban amit írsz. Hát,nekem pl.az,ahogyan a Maslow piramisból az állam működésére vonatkozón vonsz le következtetést. Miért is lenne egyértelmű ez ? A szegénység önmagában nem állít elő semmiféle hatalmi konstrukciót,nem csinál fasizmust,nácizmust,kommunizmust,stb.,s persze a gazdagság sem csinál alkotmányosságot,jogállamot. Nincsenek olyan bármely társadalomra igaz,pl.a szociális helyzettel magyarázható törvényszerűségek,amelyek mentén ki lehetne jelenteni,hogy ilyen vagy olyan állami-hatalmi berendezés áll elő.
Hogy a németek a piramis alsó szintjén újra Hitlerért sóhajtoznának ? Mert a német,ha szegény akkor náci ? Ilyeneket nem érdemes mondani,mert ennek semmi értelme,a német társadalom sem az első háború utáni szociális helyzete okán "nácult be".
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.20. 21:27:33

@egyetmondok: Jó. Mintha tisztulna a kép.:)

Örülök hogy ilyen részletesen válaszoltál, mert bepillantást engedtél gondolataid legmélyére. Emiatt óvatosnak kell lennem, mert nem akarok az álmaidon lépdelni. Szóval elkezdem valahol, meglátjuk mi jön ki belőle.

"liberális demokrácia a történelemben a legmesszebb jutott a saját polgáraik sokféle szabadságainak tisztességes megőrzésében,és szerintem ez hatalmas dolog."

Örülök neki hogy ezekben a szép elvekben ilyen szilárdan hiszel. Tiszteltreméltó.
Azonban, ha történelmi léptékben megnézzük, akkor látjuk, hogy minden civilizációnak különböző szakaszai vannak: születés, fejlődés, konfliktusok kora, virágzás (Dr. Quigley precízebben fogalmaz, de most nem nézem meg, a saját szavaimmal akarom elmondani), és hanyatlás. A hanyatlást mi jellemzi: az egységes narratívák, világmagyarázatok széttörése, csökkenő népesség, a jómóduság és apénz, a kényelem és vagyis a 'leasure&pleasure' életstílus, és bizonyos kifinomultság jellemzi. Ez minden egyes civilizáció életében megtalálható. a nyugati civilizációban ez a hanyatlást a _liberalizmus_ fogalma jeleníti meg.

A liberalizmusban a lényeg az önérvényesítés (szinte bármilyen áron, kivéve a törvénysértést, bár ha sikeresen ki tudod játszani a törvényt akkor végülis rendben), az önzés, az egyéni érdek előtérbe helyezése, az anyagi siker ('te is lehetsz gazdag/sikeres!) neked is sikerülhet! stb.)

nincs többé nemzet, nincs többé család, csak az egyén van. Ez a liberalizmus üzenete. Ha nem jött volna a 2008-as válság, akkor már régen egy világállam kiépülése felé haladnánk. Idetartozik még a modern liberalizmus számos elfajulása: abortusz, eutanázia, egyneműek házassága, stb. hiba lenne ezeket marginális dolgokként leírni; ezek a liberalizmus legbelső, lényegi elemei, s liberalizmus tanából egyenesen következő tulajdonságok.

Én személyemben és értékeimben a születést, a fejlődést,képviselem, és tiszta szívemből megvetem a civilizációs hanyatlást, aminek aliberalizmus a mostani korbeli megfelelője.

Mint minden korszak, a liberalizmus is el fog egyszer múlni. a mostani liberális korszak pedig egyenes megfelelője annak, amikor Rómában a patríciusok lakomáztak és ünnepeltek, miközben a barbárok dörömböltek a kapukon. Most is ez van, és csak idő kérdése, hogy a nyugati civilizáció elpusztuljon, hogy aztán valami más jöjjön helyette, mint ahogy eddig is mindig jött más, az elpusztult helyett.

Az elkövetkezendő pár év/évtized pont erről foga szólni: egy haldokló kultúra végnapjairól,. a jövőben ezerféle módon fog kiderülni és bebizonyosulni, hogyan lesz alkalmatlan a liberalizmus a fennálló problémákat kezelni nyugaton, és az egész világban.

Egy kicsit segíthet a történelmi távlatok megértésében: nemzetstrategia.blog.hu/2013/03/26/civilizaciok_osszeomlasa_tortenesz-szemmel_-joseph_tainter

Egy valószínű jövőkép (youtube-videó, magyar felirattal, 33 perc:) nemzetstrategia.blog.hu/2013/02/16/there_is_no_tomorrow_dokumentumfilm_a_peak_oil_-rol

"Miért is lenne egyértelmű ez ? A szegénység önmagában nem állít elő semmiféle hatalmi konstrukciót(...) Nincsenek olyan bármely társadalomra igaz,pl.a szociális helyzettel magyarázható törvényszerűségek,amelyek mentén ki lehetne jelenteni,hogy ilyen vagy olyan állami-hatalmi berendezés áll elő."

De igen, van. Ez a liberális közbeszéd lényeges elemének tekinthető 'weimarizáció' fogalma, amikor a 'közép' (jellemzően polgári jellegű, liberális pártok) szétesik, az emberek egyre radikálisabb megoldásokban reménykednek, tehát előretör a szélsőjobb és a szélsőbal. Ez történt Görögországban az elmúlt 4(!) év során, a második legnagyobb politikai erő a szélbalos SYRIZA lett, és a neonácik is bejutottak a görög parlamentbe.

"Hogy a németek a piramis alsó szintjén újra Hitlerért sóhajtoznának ? Mert a német,ha szegény akkor náci ? Ilyeneket nem érdemes mondani,mert ennek semmi értelme,a német társadalom sem az első háború utáni szociális helyzete okán "nácult be"."

Én azt írtam - ha figyelmesen olvasod, megtalálod- zárójelben, hogy nem kell az új Hitlernek a jobboldalról jönnie. Ennek nyilván az értelme, hogy jöhet az balról is.

Egyébként meg igen, a német táradalom pont az első világháború utáni szociális helyzete okán radikalizálódott el. Ha nem Hitler jön, akkor a monarchisták császárságot csinálnak. Vagy kommunisták nyernek. Kódolva volt a társadalomban az egyeduralom iránti vágy. És amennyiben a német gazdasági és kulturális hanyatlás folytatódik, egy kritikus határ után újra föltűnnek majd azok a hangok, amelyek a világválság idején voltak utoljára hallhatóak.
Válasz erre 

egyetmondok 2013.05.21. 15:42:37

Hát,számomra is tisztul a kép,ahogyan a világról gondolkodsz,s erősödik bennem,hogy a magyar politikai közbeszéd mennyire van átjárva a materializmussal.
Világállam,és hasonlók...,ilyennek nyoma sincsen,nem is volt,s amit globalizációként vizsgálunk,az sem erről szól. Az ENSZ a legjobb példa,hogy mennyire nem sikerül világállamot csinálni,pedig olykor nem is lenne rossz...
Ezt valahogyan Te úgy képzeled,hogy "világszinten" alakulhatna valami olyan központi hatalom,mint az alakult mondjuk ezer évvel ezelőtt egy európai állam esetében ? Kissé vicces ezt így elképzelni ,már bocs...
S hogy Európa-szerte előretörnének azok a radikális mozgalmak,amelyek fasiszták,nemzetiszocialisták vagy éppen kommunisták ? Ezt én nem látom,ha csak nem arról van szó, hogy azok a mondjuk szélsőségesnek nevezett politikai mozgalmak,mint a görögök esetében pl. a Syriza, titokban tartják az állam közjogi berendezésének szétverésére vonatkozó elképzeléseiket, de én arról nem tudok,hogy a Syriza azzal kampányolna,vagy ilyen terve lenne,hogy a görög állami intézményrendszert át kellene teljesen szabni, hogy tehát az alapvető szabadságintézményekhez hozzá akarnának nyúlni. Gondolod,hogy a liberális demokrácia intézményrendszerén belül maradva akarnának bevezetni olyan állami hatalmi konstrukciókat,mint amit a 20.században Európának volt alkalma látni és megszenvedni ? Ezt azonban nem lehet,tehát akkor a Syriza esetében is,azt kell mondjuk,hogy maradnak a meglévő hatalmi konstrukció mellett. Nincsen a változtatásra semmi szándék szerintem,s ha az intézményrendszer marad,akkor ezek a szélsőségesnek mondott mozgalmak a liberális demokrácia hatalmi konstrukciójának fenntartásában gondolkodnak. Más, nyugati, szélsőnek mondott pártok esetében sem látni ilyen törekvéseket,tehát én nem látom,amit Te,hogy itt valami nagy földindulás következne a hatalom alapvető, európai jellegét illetően.
És persze csak ismételni tudom magamat,hogy az,amit ma nyugatnak, nyugati embernek,nyugati államnak,stb. nevezünk,az egy nagyon-nagyon hosszú történelmi folyamat, a görög,római és keresztény állam és társadalom szervezési folyamat,és ezek a szabadságintézmények,mint a hatalmi ágak elválasztottsága,jogállam, népképviseleti törvényhozás,fékek-ellensúlyok,egyensúlyok intézményi rendszere,stb. attól nem fognak eltűnni,mert gazdasági válság van,amely a gazdaság természetes állapota olykor.

Magyarországon kívül nincs is példa arra,hogy az elit egy része a hatalomban váratlanul, egyszer csak úgy gondolná,és döntene, hogy a állami hatalmi berendezést kell megváltoztatni a liberális demokrácia felől egy autokratikusabb irányba ahhoz,hogy a válság,mondjuk így, leküzdhető legyen,és látható jól,hogy a Fidesz alaposan téved is ebben.
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.21. 17:43:36

@egyetmondok: nem hinném hogy materialista lennék. Valószínűleg csupán kevesebb illúzióval rendelkezem, mint Te.

Tisztázzunk valamit: minden civilizáció elpusztul egyszer. Vele együtt annak társadalmi-jogi-állami stb berendezkedése is. A történelem folyamán mindig is így volt, mindig is így lesz. Talán a vallások azok amik fennmaradhatnak, erre élő példa a kereszténység, amely túlélte a Római Birodalom bukását, hogy aztán a nyugati kultúra vezérlő elve legyen, egészen mostanáig, amikor is úgy tűnik, válságba került.

Beszélgetésünk azonban az állam és annak szerepe körül indult el, úgyhogy maradjunk ennél: az általad ismertetett jogállam egy sokszor évszázados fejlődés eredménye. Egyébként ez jelen van most is Magyarországon, habár csökevényes formában.

"a hatalmi ágak elválasztottsága,jogállam, népképviseleti törvényhozás,fékek-ellensúlyok,egyensúlyok intézményi rendszere,"

Ezek egy döntően _jómódban élő_, _nagy lélekszámú_ viszonylag problémamentes életét élő országokban működnek megfelelően, ahol lehet ezekkel a finomságokkal bíbelődni. Mo perpillanat alkalmatlan erre: ide egyszemélyi vezetés kell.

Ami a korrupciót illeti: te ez a polgári jogállamiság gyengeségének fogod fel, én pedig a nemzetállamiság gyengéjének. az én verzióm történelmileg le van vezetve; a tied pedig csak egy homályos kijelentés: 'a római jog és nyugati civilizáció méltó örököse' lenne a liberalizmus.
Ami lehet, csak hogy pontosan nyugtai civilizáció hanyatlásának, dekadenciájának megfelelője.

Szegény nyugati demokráciák, amint a válsággal küzdenek... na vajon átlag 1,2 gyerekkel per család hova fognak jutni? Mennyi bevándorló, török, kurd, pakisztáni stb kell hogy a munkaerő-szükségletet kielégítse? Ez nem küzdés: ez a biztos halál jövőképe.

Vicces dolog materializmussal vádolni egy olyan eszme nevében, amely eszme, a liberalizmus, pontosan az anyagi jólét bálványát állítja fel, mindenenemű transzcendens értéket nélkülözve. Ez pedig a közösségek, a nemzet, a család és a vallások széteséséhez vezet. A liberalizmus tehát pont azt rombolja le, amit olyannyira a nemes nyugati örökségként értelmezel.

A Syrizával kapcsolatban ingoványos talajra tévedtél: nem a jogállam felszámolását akarják, hanem az 'EU-bailout' újratárgyalását és esetleges megtagadását, ha nem sikerül megállapodni. Ez pedig becsődöltetné az EU-t, hiszen ha Görögország csődöt jelent, az leírhatatlan (nem lehet veszteségként leírni a könyvelésben) veszteség az EU-övezet bankjainak.

Az általad nagyra becsült németek egyébként -anális karakterek révén -a leganyagiasabb népek közé tartoznak a földbolygón. schuldig = 'adós'( mármint pénzzel), valamint 'bűnös' jelentéssel bír egyszerre. egyetlen más nyelvet sem ismerek, amelyben így lenne. Úgyhogy óvatosan az ilyen jellemzésekkel.

a liberális eszmén kívül vannak más alternatívák is, amelynek Magyaroszágon hagyományai vannak, ajánlom olvasgatni:
hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nyszocializmus

Részben ennek kapcsán ajánlom a Magyar nemzeti kátét olvasásra dr. Károlyi János piarista szerzetes főgimnáziumi tanártól. a kurucinfón rajta van. szeretném ha elolvasnád. a 88-89-90. pontokat kiemeltem ajánlom figyelmedbe. Ne feledd: ezt egy piarista szerzetes írta.
kuruc.info/galeriaN/egyeb/Magyar_Nemzeti_Kate_1928.pdf

Most ennek a tudatosítására, széleskörű megismertetésére van szükség, némileg aktualizált mondanivalóval.
Válasz erre 

JarJarJóska 2013.05.30. 18:04:57

Üdv!

Végigolvastam a párbeszédet, s izgalmasnak találtam, érdekes. Ha, nem gond, máshoz szeretnék hozzászólni: A liberalizmushoz és a kiskáté pontjaihoz.
A liberalizmust valami nagyon rossz és "puszító" - bocsánat, ha túlzó lenne a hasonlat, de igyekeztem kellően erősen fogalmazni - dolognak gondolod.
Szerintem a liberalizmus: élni és élni hagyni. Mindenki a saját tudása és tehetsége alapján boldogulhat, saját meggyőződése (a sikerre) és motivációja szerint. Vagyis, ha valaki azt gondolja, hogy "befektet" pl. tanul, míg más szórakozik, dolgozik akkor is, mikor más pihen, akkor azzal igenis előbbre jut anyagi szinten, melyet aztán egyéb fejlődésre használ (szellemi, lelki).
Illetve, mindent lehet, ami más érdekét nem sérti; A liberalizmus nem akarja megmondani másnak, hogy neki mi a jó, másról őnélküle dönteni sem akar. A liberalizmus önállóságot követel, s nem individualizmust jelent, noha az is belefér, de rá kell döbbenni, hogy ez vadhajtás, ami kinőhető.
Úgy látom, hogy nálunk sok olyan ember van, aki nem akar, nem mer önálló lenni,mert ahhoz dolgozni kell, "befektetni". Állandó változás, munka magamon. Van aki, lustaságból, másnak igénye nincs rá és nem is lesz, amig megkapja a gondoskodást, paternalista szinten, mert megmondják mit gondoljon, hogyan gondoljon és amúgy ne is gondolkodjon és az önállóságot, en block felejtse el, mert az amúgy is individualizmus.
Nem hiszek a közösségben, noha elfogadom annak építő jellegét, de mindig attól tartok, hogy előbb-utóbb elköteleződést jelent, ami már gátja az állandó változásnak. (ez persze, lehet téveszmém is :$ )
Olvastam a kiskátét, illetve annak ajánlott pontjait. Magyarország megtapasztalta már "az önzetlenség, lemondás, szigorú takarékosság és
tűrnitudás; "minden rendszer a II. vh után ezt ígérte: mondj le, tűrj és eljön a Kánaán. Ezzel tele a padlás. Ezzel nem azt mondom, hogy ez rossz gondolat, csak arra világítok rá, hogy most miért kellene elhinni, hogy együtt majd jó lesz?
Én azt mondom: nekem akkor jó, ha neked is jó, és ha jó nekem, segítelek téged is, ha kéred, és ha te is megteszed a magad részét, nem csak a sült galambot várod.
Az erkölcsi részével meg az a bajom, hogy éppen a liberalizmus kilengéseit nem engedi. abortusz, eutanázia, egyneműek házassága. Nem azt jelenti, hogy egyetértek ezzel, de hagy döntse el az, aki érintett. Megengedném, hogy hogyan számol el magával, az az ő dolga.
A rend és fegyelem részével is ez a bajom. Nekem ne mondják meg, hanem alakulhasson ki bennem a rend és fegyelem, de ehhez néha az kell, hogy a másik oldalt is megtapasztaljam tehát rendetlenségem, fegyelmezetlenségem árán. Persze, nem kell rögtön törvényben tiltott dolgokra gondolni, és abban is hiszek, hogy nem mindig kell a közvetlen tapasztalat.

Talán idealista vagyok, de azt vállalom :)
Válasz erre 

JarJarJóska 2013.05.30. 18:06:54

Bocsánat, azt hiszem, kétszer ment el végül!Ha tudod, kérlek, töröld ki! Köszi!
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.30. 23:26:02

@JarJarJóska: Kedves Jóska,

Nagyon szép dolgokat írsz a liberalizmusról, a probléma ott rejtezik, hogy a "tolerancia" nevében sokszor pont épp a liberalizmus lép fel intoleráns sőt mondjuk ki: véleményterrorista módjára, ahol csak az ő véleményük az elfogadható, mindenki másnak pedig "tilcsákbe!". A kimúlt szdsz nagyon jó példáját adta ennek a viselkedésnek 1990-2010 között.
Tehát a tolerancia nevében is lehet cenzúrázni meg betiltást követelni, de az már önellentmondás, nem tolerancia.Ilymódon a liberalizmus rögtön önellentmondásba keveredik önmagával.

"Úgy látom, hogy nálunk sok olyan ember van, aki nem akar, nem mer önálló lenni,mert ahhoz dolgozni kell, "befektetni". Állandó változás, munka magamon."

Ebben teljesen igazad van (magam is agy gondolom) de ehhez szükségtelen liberalizmusban vagy bármi másban gondolkodni: direkt szélsőséges példát hozva a sztálini szovjetúnióban se volt segély, ott is keményen kellett az embernek dolgozni, nem támaszkodhatott az államra. Tehát ebből a szempontból ott is "öngondoskodás" volt.

"Van aki, lustaságból, másnak igénye nincs rá és nem is lesz, amig megkapja a gondoskodást, paternalista szinten, mert megmondják mit gondoljon, hogyan gondoljon és amúgy ne is gondolkodjon és az önállóságot, en block felejtse el, mert az amúgy is individualizmus."

Amit én az emberi természetről tudok történelmi és pszichológiai alapon, aszerint az emberek döntő többsége mindig is igényelte hogy megmondják neki. Az emberiség intelligenciájának fel az átlag (100 IQ) alatt van. Nyilván nem ők fogják megváltani a világot az eredeti gondolataikkal, és véleményem szerint épp megfelel nekik a napi öt órai tévézés, meg a mókuskerékben való napi 10-12 órai megfeszített munka, a gályázás. Igenis igénylik, hogy valaki megmondja nekik, mit gondoljanak a világról. Másra se idejük, se erejük, se agyi kapacitásuk nincsen. Az önálló gondolkodás mindig kevesek kiváltásaga volt, egyre több kutatás mutat rá hogy részben genetikai alapon. azt hiszem nem kell hozzá nagy képzelőerő hogy belássuk: amennyiben én vagy te mondjuk 70 IQ-s retardáltként láttuk volna meg a világot, nem beszélgetnénk itten. Bizony ilyen az élet.

"Nem hiszek a közösségben, noha elfogadom annak építő jellegét, de mindig attól tartok, hogy előbb-utóbb elköteleződést jelent, ami már gátja az állandó változásnak. (ez persze, lehet téveszmém is :$ )"

Hogy az utolsó, zárójeles megjegyzést odaírtad, önismeretre vall, ami ritka manapság. Valóban, érdemes ezen lehetőséget is figyelembe venni.

"minden rendszer a II. vh után ezt ígérte: mondj le, tűrj és eljön a Kánaán. Ezzel tele a padlás. Ezzel nem azt mondom, hogy ez rossz gondolat, csak arra világítok rá, hogy most miért kellene elhinni, hogy együtt majd jó lesz?"

minden háború utáni rendszernek kétséges volt, hogy mennyire áll a nemzet(államiság) pártján. a kommunisták ugye egy külföldi hatalom helyi ügynökei voltak, a rendszerváltás utáni összes kormány pedig ezen ügynökökkel, illetve ezek rokonaival/barátaival/üzletfeleivel volt tele.

Nem nekem kell hinni, mert én csak egy blogger vagyok, legyenek bármily helytállóak is a megállapításaim adott témában; nem a Káténak kell hinni, mert az végülis egy darab papír, illetve elektronikus jel; hanem annak a majdani politikai irányzatnak, amely ezeket a gondolatokat maradéktalanul a magáévá teszi, és teljes szívvel-lélekkel ezt fogja képviselni.

Ne feledd, a kormányzat részéről is vannak ott kemény dolgok, mint pl "a nemzetet szegényítő bankok és az idegenlelkű sajtó becsületre tanítása" szóval ez nem "egyirányú utca", ahol a polgárnak mindent meg kell tennie, a kormánynak meg semmit.

Ugyanazt érzem nálad, mint Mannlicher blogtársnál, az egyel előbbi bejegyzésben: nagymértékben hiányzik nálad az agresszió, és valószínűleg érzékeny személyiség vagy. Amióta blogokon forgolódom, tipikusan ilyen embereknél figyeltem meg a liberális beállítódást.

Neked is csak azt tudom, legalábbis hasonlót mondani, amit neki: A társadalomnak, különösen nehéz időkben, -mint ami most van- szüksége van arra, hogy erős nemzeti egységet és összefogást teremtsen, a gazdasági válságból való sikeres kijövetelre. Ez teljesen természetes és egyértelmű dolog, ezt tette pl. Roosevelt Amerikában a '30-as évek elején, a New Deal keretében, de persze voltak egyéb példák is.

Teljesen természetes ha valaki idealista, én magamat is annak vallom, bár lehet hogy kissé másképp értelmezem ezt a fogalmat. Számomra idealistának lenni annyi, mint (f)elismerni a szellem elsőségét az anyag felett. Tágabb értelemben: az anyag és a lélek felett. (a lélek tulajdonképpen a szellem és a test találkozási pontja, ezt csak az érdekesség kedvéért mondom.)
Válasz erre 

JarJarJóska 2013.05.31. 09:54:47

@Nemzetstratégia
Üdv!
köszönöm reagálásod (válaszod)! Igazad van abban, hogy az ún liberális párt nem szép dolgokat csinált a liberalizmus jegyében, pl, véleményterror, de az nem tolerancia és sajnos, mindenhol előfordul ilyesmi, hogy a "jó" alapértékeket túlzásba viszik. Ezt látom a "nemzeti" oldalon is, ezért is nem szimpatikus nekem. Abban egyet tudok érteni veled, hogy vannak olyanok, akik igénylik a vezetést, de sztem a cél az, hogy ezen emberek szemét felnyissam, saját példámon keresztül. Erre talán az idők is alkalmasak most.

Azt is korrektnek érzem, hogy nem akarsz meggyőzni, és én sem téged, vagyis értelmes párbeszéd alakul ki. Bejegyzésem után olvastam az elősző részt, és magam is azt éreztem, hogy Mannlicherhez hasonlóan gondolkodom, ahogy arra te is rámutattál.

Az is igaz, hogy a politikusnak nehezebb dolga van
és könnyen elintézem és azt mondom, nem az én dolgom a sokaság jóléte, hiszen nem vagyok politikus és így nem is várható ez el tőlem, hogy a sokasággal törődjek.

Ez egységről: azt gondolom, hogy nem a közösség teremti az egyént, hanem az egyén a közösséget. Vagyis vannak emberek, akiknek hasonló céljaik vannak, ezért szövetkeznek, kooperálnak a közös célért, de nem korlátozódik le ez, vagyis nem csak egy cél lehet és nem csak velük lehet új célokat elérni, hanem ahány cél, annyi "szövetség", ami viszont nem nyúlik bele az egyén magánszférájába (család, gondolkodás). Nem kötöttség, hanem hasonló hasonlót vonz elv alapján működik. Ha hosszú távon megy, mert úgy alakul, hogy több közös cél is van együtt, akkor kialakulhat közösség.
Ilyesmi a nemzeti közösség is. Ahogy olvastam a blogban, talán Mannlichertől, nem a nemzet adja az államot, hanem az állam teremti meg a nemzetet úgy, hogy közös célt ad, ahogy a háború után is történt. Ez szép is lenne, de ki állítja meg azokat, akik nincsenek erre a gondolatra megérve és e "nemzeti" dolgot kihasználják saját maguk hatalmának megerősítésére, a "bamba" nép meg tapsol is hozzá és dagad a melle a nemzeti büszkeségtől. Mindamellett a büszkeség, akár nemzeti, akár más nem rossz dolog. Erre is az igaz, hogy "kismértékben gyógyszer, nagymértékben méreg".

Visszatérve a kormányhoz: azt magam is úgy gondolom, hogy a kormány és a nép között szerződésnek kell lennie -és persze ez kétoldalú, jogokkal és kötelezettségekkel. Nálunk valahogy az alakult ki, hogy mindenki csak a jogát tudja jól, kötelezettségéről elfelejtkezik és azt mindenféle csűrés-csavarással alá is tudja támasztani: "ha majd ez vagy az lesz, akkor én is ..." (nem tudom Budapesten éltél -e,de tipikusan a BKV bérlet kérdése). Ahogy olvasgattam, a Szent Korona talán épp ezt a szerződést lenne hivatott képviselni. Az a bajom ezzel, hogy a királyság, nemesség, rendek kapcsolódnak hozzá, és a II. vh, előtti évek: jobbágyság-zsellérek, kiszolgáltatottak. Persze, most is van ilyen és talán a bankok a rossz értelemben vett nemesség, akik kizsákmányolják a jobbágyokat/zselléreket - akik a földnélküliek voltak. De ahogy volt példa arra, hogy nem minden "birtokos" volt "szemét", úgy a bankok eredeti feladata sem a kizsákmányolás, vagyis nem érzem a bankokat eredendően rossznak. Nem értek a közgazdasághoz, tehát hülyeséget is írhatok, bocsánat!
A New Deal az embereknek célt, feladatot, vagyis munkát adott. Volt közös cél, ami az embereket összehozta. Az állam (kormányzat) nemzetet teremtett, de nem mondta meg, kinek, mit hogyan kell csinálni, "csak" keretet adott hozzá.
Ha van munka, van kereset, és az alapvető szükségletek kielégíthetőek. Ha az megvan, akkor már könnyebben valósulnak meg a Maslow-i piramis fokai is, és a tengődésből ki lehet törni, a gondolkodó ember felé.

Éppen a minap mondtam barátaimnak - a lélek és tudat kérdését boncolgatva - ,hogy a tudat nem más, mint mint a lélek fizikai párja. Tudat a fizikai sík, lélek a szellemi sík, s összekötő a szellemi sík felé.
Azt gondolom van bennünk közös; talán csak az út különbözik, de a célunk azonos: boldogulni és másokat is ehhez hozzásegíteni.
Válasz erre 

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.06.01. 13:33:27

@JarJarJóska: Kedves Jóska,

"azt gondolom, hogy nem a közösség teremti az egyént, hanem az egyén a közösséget."

Ez a modern ipari és posztmodern társadalmak, a fogyasztói konzumidiotizmus eluralkodása fényében nagymértékben ábrándnak tűnik. Ezeregy dolog határol be és határoz meg minket és a társadalmi értékeknek (csak egy dolgot mondok: divat) való megfelelés is ilyen.

Amiben igazad van, hogy vannak sikeres átmeneti közösségek pl. ha 4-5 ember alapít egy céget, sikerre viszik (közben kialakítanak egy adott szinten működő közösséget üzleti alapon), majd ha sikeresek lesznek, akkor eladhatják részesedésüket, és belevághatnak valami újba.

De a társadalmi-családi-helyi közösségi stb lét ennél sokkal többről szól. Értékteremtésről, az emberek fejében és szívében. Melyik képvisel nagyobb erőt, fizikai, lelki és szellemi értelemben egyaránt: egy közösség, vagy egy csomó egyén hevenyészett együttese?

"Nem kötöttség, hanem hasonló hasonlót vonz elv alapján működik."

Az élet többek között arról is szól, hogy a "hasonló hasonlónak örül" MELLETT a kötött közösségekben is el kell tudni boldogulni. Család, iskola, szomszédság, helyi környék, stb. Ez is a talpraesettség, túlélési képesség egyik fokmérője.

"Az a bajom ezzel, hogy a királyság, nemesség, rendek kapcsolódnak hozzá, és a II. vh, előtti évek: jobbágyság-zsellérek, kiszolgáltatottak."

Ez szerintem is így van. Néha van egy olyan megérzésem, hogy a Szent Korona eszme (ami önmagában nemes szép, ősi dolog) leple alatt valójában a feudalizmust akarják visszahozni. De a múltba nem lehet visszamenni, és nem is fog senkinek ez sikerülni.

"De ahogy volt példa arra, hogy nem minden "birtokos" volt "szemét", úgy a bankok eredeti feladata sem a kizsákmányolás, vagyis nem érzem a bankokat eredendően rossznak."

A banki haszonszerzési vágy szerintem egy szükséges rossz, amit megfelelő pénzügyi szabályozással féken lehet és kell is tartani. Ez egyáltalán nem történt meg a legutóbbi válság (2008) kirobbanása óta. Többek között ez is a nagy baj. Persze a káté idejében (1928) is igaz volt sajnos ez az állapot.

"A New Deal az embereknek célt, feladatot, vagyis munkát adott. Volt közös cél, ami az embereket összehozta. Az állam (kormányzat) nemzetet teremtett, de nem mondta meg, kinek, mit hogyan kell csinálni, "csak" keretet adott hozzá."

Ez pont elég. Én is hasonlóra gondolok. Nyilván az itteni viszonyokra alkalmazva.

Írásodban egyre halmozottabban érzem megjelenni, amiről már az előbb is írtam, és amit Mannlicehrnél is éreztem: nagymértékben hiányzik belőled az agresszió. Ez persze személyiség kérdése és nagymértékben öröklött, valamint nyilván minden tipusú embernek meg lehet a hasznos helye a társadalomban.

De az agressziót nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert önmagában az is egy adottság, amivel tudni kell élni, és nem szabad visszaélni (pl. személyközi kapcsolatban).

A társadalomban különösen most, válság idején sok agresszív hajlamú ember van, akiknek a figyelmét és energiáját hasznos projektekbe kell irányítani, különben önsorsrontó viselkedésbe kezdenek. az angol közmondás ide is érvényes: "Idle hands are the devil's playground." Az embereket le kell foglalni, munkát kell nekik adni (tisztes fizetéssel!), értelmet és célt kell adni az életüknek.

"Tudat a fizikai sík, lélek a szellemi sík, s összekötő a szellemi sík felé."

Nálam ez úgy néz ki, hogy a Szellem része a gondolat (értelmi szféra), a Test része az ösztönös szféra (enni-inni vágyás, alvási vágy, szexuális vágy stb), a Lélek része pedig az összekötés, az érzelmi szféra.
Értelem-Érzelem-Ösztön. Számomra így néz ki az ember, filozófiai megközelítésből.

Szerintem a "tudat" az a felső kettő (értelem,+ érzelem), vagy akár mindhárom egyszerre (pl. amikor tudatában vagyok annak, hogy nagyon szomjas vagyok.)

"Ez szép is lenne, de ki állítja meg azokat, akik nincsenek erre a gondolatra megérve és e "nemzeti" dolgot kihasználják saját maguk hatalmának megerősítésére, a "bamba" nép meg tapsol is hozzá és dagad a melle a nemzeti büszkeségtől."

Hát amint te is elismerted, a liberalizmusnak is vannak vadhajtásai, hát nyilván egy erős nemzeti államnak is lehetnek ilyenek. Ez is csak azt bizonyítja, hogy nincs tökéletes rendszer, mindkét megközelítésnek vannak előnyei meg hátrányai, én azt gondolom hogy a mostani helyzetben, amikor a magyar a világ egyik legindividualistább, -önsorsrontóbb és -kilátástalanabb népe, egy erős közösségi tudat, aminek egy erős és egységes nemzetállam a letéteményese, menthet meg csak minket a pusztulástól.

"Azt gondolom van bennünk közös; talán csak az út különbözik, de a célunk azonos: boldogulni és másokat is ehhez hozzásegíteni."

Én is így gondolom.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása