A történelem bizonyítja, hogy megszorítások nem működnek.
Mégpedig azért, mert a háttérben meghúzódó okot sosem oldják meg. Ez pedig a munkanélküliség.
Az államnak az a feladata, hogy békés időkben a jólét őrzője, nehéz időkben pedig a gazdasági élénkség felügyelője, életbentartója legyen. Nehéz, válságos időkben be kell tehát avatkozni az államnak a gazdaság működésébe.Ez két módon oldható meg.
1) közmunkaprogramok útján
2) nehézipari állami megrendelések útján.
A következőképpen mehet ez végbe.
Egy átfogó köztisztasági program keretében az illegális szemétlerakóhelyeket felszámolni, az illegális szemetelőket pedig keményen megbüntetni. ugyanakkor mindenkinek lehetőséget adni, hogy a szemétjétől megszabaduljon. A szelektív hulladékgyűjtést bátorítani, elősegíteni, amely település kihelyezne ilyen hulladékgyűjtőket, annak kicsiny adókedvezményt/adóvisszatérítést (1-2%) biztosítani. Ezáltal a városainkat, parkjainkat, úttmenti árkokat borító szemét problémája konkrétan megoldódna. Különböző hajléktalanokat, büntetésüket töltő rabokat (->egyéb munkára alkalmatlanokat) is lehetne pl. az útmenti szemét szedésére alkalmazni. A médiában szemétellenes kampányt hirdetni.
A vidéket és útmenti részeket egyre inkább elborító, megfertőző invazív fafajoktól -akác, bálványfa - az országot megtisztítani.
Az akác kizsarolja a talajt, humuszt nem képez, a bálványfa (amit -helytelenül- ecetfának is hívnak) pedig gyom módjára szaporodik, ráadásul annak fája is silány minőségű.
A kivágott invazív gyomfák helyére őshonos kultúrfákat - hárs, tölgy, bükk, kőris - kell ültetni. Az összes nagyobb fő- és mellékutat ilyen fasorokkal ellátni.
A megfelelő hársfajtának a kislevelű hárs, a megfelelő törgyfajtának pedig a szlavón tölgy tűnik. A hárs a gyógyhatású méze ill. virága miatt, a szlavón tölgy pedig a gyertyaszál-egyenességű, elágazásmentes koronaformája miatt. Magyarországon Geszt és Zsadány térségében vannak nagyon jó szlavón tölgyesek, amelyek megfelelő termőközpontnak bizonyulhatnak a makkok kiválasztásához.
Ezáltal az akác fája és méze is pótolva lenne, mindkettő jobb minőségben, mint eredetileg volt.
Az alföldi sivatagosodás megállítása, a Hortobágyon, és máshol igény szerint orosz vadzabot és lucernát telepíteni, melyek így a jelenleginél sokkal nagyobb csordákat lesznek képesek ellátni.
Ami a földmunkákat illeti még:, csatornaépítés (főleg öntözésre, de szállításra is), útépítés, gyorsvasút-rendszer (kínai mintára alapozva, értsd: "sima" vasúti pálya, előfeszített sínekkel) kiépítése, erdősítés, parkosítás.
Amit még fontosnak tartanék: villamosok, mozdonyok, szerszámgépek, hajók, nehéz-gépek, erőművi berendezések.Ezt a (nehézipari) szektort állami megrendelésekkel lehet szinten tartani.
A lakáshiány megoldására új lakásépítési, városépítési programokat létrehozni. Az új városok, városrészek tervezésekor a fiatal építészek kiélhetik fantáziájukat. Az elbíráló bizottság a legnevesebb tervezőkből, városépítészekből, művészekből állna.
Néhány példa megvalósult közmunkaprojektekre:
Reichsautobahn
Hoover-gát
Ami az építőanyagokat illeti:az irániak által kifejlesztett ultra-erős teherbírású kvarcbeton nagyon ígéretesnek tűnik.
Ezen kvarcbeton segítségével gyakorlatilag újra lehetne definiálni a magyar építészetet a könnyedség, a stílus és az esztétika irányába.
Mindezt miből?
A Magyar Nemzeti Bank által a gazdasági rendszerbe bocsátott kredit révén.
2 féle kreditről lehet szó: - a Nemzeti Bank által teremtett pénzről (készpénz ill. elektromos kredit formájában)
- illetve váltóról, pontosabban: zárt forgalmazású váltóról.
Érdemes még megnézni a Lautenbach-tervet is ezzel kapcsolatban.
További lehetőségek vannak még abban, ha a munkások a fizetésük 5%-át magyar üdülőkben/wellness-központokban elkölthető üdülési csekkben, 5%-át magyar éttermekben elkölthető melegétel-utalványokban, 10%-át pedig magyar tulajdonú/állami tulajdonú maszek boltokban ill. szociális boltokban levásárolható utalványokban kapnák. Ily módon a munkás fizetésének 20%-a közvetlenül a magyar gazdaságot erősítené. Amennyiben a külön utalványok rendszere nem válik be, akkor az utalványokat egységesíteni. Tehát egy utalvánnyal lehetne mindhárom helyen fizetni. Az utalvány aránya a fizetésen belül változatlan (->20%) maradna.
Valamint, és ez is fontos: a tőzsdei tranzakciós műveletekre kivetett 1-2%-os tranzakciós adó. (érdemes megjegyezni, hogy a Matolcsy által bevezetett tranzakciós adó a tőzsdei műveletekre NEM vonatkozik).
A kibocsátott pénz ill. váltó fedezete a munka lenne.
Ezek biztosítanák a pénzügyi fedezetet, meg persze az, hogy ezek idővel valósulnának meg, nem egyszerre. A magyar munkaerőt mindig a legégetőbb feladatokra lehetne csoportosítani.
A munkaerőt összefogó, elosztó, adott feladatra kiképző szervezet neve a Nemzeti Munkafront lenne. Állami költségvetésből, önálló váltó-kibocsátási jogkörrel.
Végezetül pedig álljon itt néhány konstruktivista/neoklasszicista modell, tervrajz,ill. megvalósult épület amelyek inspirációként szolgálhatnak a jövő építészei számára.
