Alkotó szellem: nemzeti kötelesség!

Magyar Nemzeti Feltámadás

Magyar Nemzeti Feltámadás

III. - Kiút a válságból

2013. március 09. - Nemzetstratégia

A történelem bizonyítja, hogy megszorítások nem működnek.


Mégpedig azért, mert a háttérben meghúzódó okot sosem oldják meg. Ez pedig a munkanélküliség.

Az államnak az a feladata, hogy békés időkben a jólét őrzője, nehéz időkben pedig a gazdasági élénkség felügyelője, életbentartója legyen. Nehéz, válságos időkben be kell tehát avatkozni az államnak a gazdaság működésébe.Ez két módon oldható meg.

1) közmunkaprogramok útján

2) nehézipari állami megrendelések útján.

A következőképpen mehet ez végbe.

Egy átfogó köztisztasági program keretében az illegális szemétlerakóhelyeket felszámolni, az illegális szemetelőket pedig keményen megbüntetni. ugyanakkor mindenkinek lehetőséget adni, hogy a szemétjétől megszabaduljon. A szelektív hulladékgyűjtést bátorítani, elősegíteni, amely település kihelyezne ilyen hulladékgyűjtőket, annak kicsiny adókedvezményt/adóvisszatérítést (1-2%) biztosítani. Ezáltal a városainkat, parkjainkat, úttmenti árkokat borító szemét problémája konkrétan megoldódna. Különböző hajléktalanokat, büntetésüket töltő rabokat (->egyéb munkára alkalmatlanokat) is lehetne pl. az útmenti szemét szedésére alkalmazni. A médiában szemétellenes kampányt hirdetni.

A vidéket és útmenti részeket egyre inkább elborító, megfertőző invazív fafajoktól -akác, bálványfa - az országot megtisztítani.

Az akác kizsarolja a talajt, humuszt nem képez, a bálványfa (amit -helytelenül- ecetfának is hívnak) pedig gyom módjára szaporodik, ráadásul annak fája is silány minőségű.

A kivágott invazív gyomfák helyére őshonos kultúrfákat - hárs, tölgy, bükk, kőris - kell ültetni. Az összes nagyobb fő- és mellékutat ilyen fasorokkal ellátni.

A megfelelő hársfajtának a kislevelű hárs, a megfelelő törgyfajtának pedig a szlavón tölgy tűnik. A hárs a gyógyhatású méze ill. virága miatt, a szlavón tölgy pedig a gyertyaszál-egyenességű, elágazásmentes koronaformája miatt. Magyarországon Geszt és Zsadány térségében vannak nagyon jó szlavón tölgyesek, amelyek megfelelő termőközpontnak bizonyulhatnak a makkok kiválasztásához.

Ezáltal az akác fája és méze is pótolva lenne, mindkettő jobb minőségben, mint eredetileg volt.

Az alföldi sivatagosodás megállítása, a Hortobágyon, és máshol igény szerint orosz vadzabot és lucernát telepíteni, melyek így a jelenleginél sokkal nagyobb csordákat lesznek képesek ellátni.

Ami a földmunkákat illeti még:, csatornaépítés (főleg öntözésre, de szállításra is), útépítés, gyorsvasút-rendszer (kínai mintára alapozva, értsd: "sima" vasúti pálya, előfeszített sínekkel) kiépítése, erdősítés, parkosítás.

Amit még fontosnak tartanék: villamosok, mozdonyok, szerszámgépek, hajók, nehéz-gépek, erőművi berendezések.Ezt a (nehézipari) szektort állami megrendelésekkel lehet szinten tartani.

A lakáshiány megoldására új lakásépítési, városépítési programokat létrehozni. Az új városok, városrészek tervezésekor a fiatal építészek kiélhetik fantáziájukat. Az elbíráló bizottság a legnevesebb tervezőkből, városépítészekből, művészekből állna.

Néhány példa megvalósult közmunkaprojektekre:

blog_szemerey3_3.jpgReichsautobahn

750px-Damupstream.jpgHoover-gát

Ami az építőanyagokat illeti:az irániak által kifejlesztett ultra-erős teherbírású kvarcbeton nagyon ígéretesnek tűnik.

Ezen kvarcbeton segítségével gyakorlatilag újra lehetne definiálni a magyar építészetet a könnyedség, a stílus és az esztétika irányába.

Mindezt miből?

A Magyar Nemzeti Bank által a gazdasági rendszerbe bocsátott kredit révén.

2 féle kreditről lehet szó: - a Nemzeti Bank által teremtett pénzről (készpénz ill. elektromos kredit formájában)

- illetve váltóról, pontosabban: zárt forgalmazású váltóról.

Érdemes még megnézni a Lautenbach-tervet is ezzel kapcsolatban.

További lehetőségek vannak még abban, ha a munkások a fizetésük 5%-át magyar üdülőkben/wellness-központokban elkölthető üdülési csekkben, 5%-át magyar éttermekben elkölthető melegétel-utalványokban, 10%-át pedig magyar tulajdonú/állami tulajdonú maszek boltokban ill. szociális boltokban levásárolható utalványokban kapnák. Ily módon a munkás fizetésének 20%-a közvetlenül a magyar  gazdaságot erősítené. Amennyiben a külön utalványok rendszere nem válik be, akkor az utalványokat egységesíteni. Tehát egy utalvánnyal lehetne mindhárom helyen fizetni. Az utalvány aránya a fizetésen belül változatlan (->20%) maradna.
Valamint, és ez is fontos: a tőzsdei tranzakciós műveletekre kivetett 1-2%-os tranzakciós adó. (érdemes megjegyezni, hogy a Matolcsy által bevezetett tranzakciós adó a tőzsdei műveletekre NEM vonatkozik).

A kibocsátott pénz ill. váltó fedezete a munka lenne.

Ezek biztosítanák a pénzügyi fedezetet, meg persze az, hogy ezek idővel valósulnának meg, nem egyszerre. A magyar munkaerőt mindig a legégetőbb feladatokra lehetne csoportosítani.

A munkaerőt összefogó, elosztó, adott feladatra kiképző szervezet neve a Nemzeti Munkafront lenne. Állami költségvetésből, önálló váltó-kibocsátási jogkörrel.

Végezetül pedig álljon itt néhány konstruktivista/neoklasszicista modell, tervrajz,ill. megvalósult épület amelyek inspirációként szolgálhatnak a jövő építészei számára.

2.jpg

1.jpg

3.jpg

4.jpg

Árkay_Bertalan_015a.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetstrategia.blog.hu/api/trackback/id/tr95125118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

inreallife 2013.03.13. 23:15:59

nah, gondolom nem engem vártál, de rátaláltam a linkedre. egy baj van ezzel, ez egy másik kor volt. itt már nem a 80%-ban analfabéta tömegek munkájával felépített létrehozott dolgokkal fogsz tudni megoldást találni az ország problémáira. nem a munka kevés, hanem az alkalmas ember. csak pár tény:
az regisztrált munkanélkülieknek 4%-a diplomás.
ellenben 50%-nak 8 általános a legmagasabb végzettsége.

itt nem tudsz vasútakat építeni a képzetlenekkel, mert kurvadrága, mégha közmunkában is építteted velük. még megkockáztatom azt is, ha a börtönlakók kajáért építenék még az is drágább és jóval lassabban kászülne el, és szarabb minőségben, mintha profi gépeket és technikusokat alkalmaznál. a mai korban a rabszolgamunka már nem kifizetődő, nem éri meg.

a megoldás egyik fele a képzés. minél magasabban képzett valaki, annál több a hozzáadott értéke. kanyarodjunk el egy kicsit.
finnországban kb 2-3* többet költenek a gdp arányában oktatásra, mint magyarországon.
a nato által elvárt és általunk elfogadott a gdp 2%-át elérő hadseregre fodított pénzt se tudjuk teljesíteni.
minden területen le vagyunk maradva, egészségügy stb stb.

mi faszra költik a rengeteg adót, amit a dolgozók befizetnek? nyugdíjra. kibaszott sokat költünk nyugdíjra. ha az adóterhelést eu-s szintre csökkentenénk, a költségvetés majdnem 50%-át szórnák szét a nyugdíjasok között. ilyet még a görögök sem csináltak....

a másik az állami alkalmazottak, amihez a bürokrácia, és a felesleges adók és intézkedések garmadája is hozzákapcsolható. vicces, hogy a németek a 8* akkora országukat kb kétszer ennyi közszolgával működtetni tudják nagyságrendekkel magasabb színvonalon. bajnai nem mondott hülyeséget, amikor azt mondta, hogy minden adót meg kell szüntetni, ami alig hoz bevételt, mert több a dologi kiadás, mint a bevétel.

remek példa erre az, hogy a gazdagok ne kapjanak családi kedvezményt. kiszámolta valaki, hogy mennyi pénzbe kerül ezt bevallani, ellenőrizni, kijavítani, büntetni stb? és itt ilyen tizenezres tételeket ellenőriznének. az elv jó lenne, csak nem éri meg, olcsóbb mindenkinek odaadni, mint ellenőrizgetni.

és van mégegy tétel. régebben ez a nyuggerkedés nem volt divat. itt ilyen lébecoló ám munkára képes nyuggerek hesszelnek naphosszat, régen ilyet nem láttál, az öreg ugyanúgy ment ki a földekre, vagy próbálta magát hasznossá tenni, nem úgy mint manapság, hogy beülnek a dokihoz és feltartják egész rendelési idejében. vissza kell őket hajtani tanulni és dolgozni.

ezek az alapjai, nem pedig a kitalált közmunkák...

R_Gábor 2013.03.14. 10:56:01

"a munkások a fizetésük 5%-át magyar üdülőkben/wellness-központokban elkölthető üdülési csekkben, 5%-át magyar éttermekben elkölthető melegétel-utalványokban"
Én nem munkás vagyok, a fizetésem döntő része mégis elmegy a számlák kifizetésére, ruházkodásra, táplálkozásra. A munkahelyre döntően otthonról viszem a kaját, így sokkal olcsóbb. Nekünk a wellnesszezés meg az étterem gyakorlatilag luxus (lenne). Ha most veszünk egy minimálbér környékén, vagy akár nettó 120 ezret kereső munkást, és 10%-ot lecsapunk a fizetéséből, akkor jó eséllyel nem fogja tudni kifizetni mondjuk télen a fűtésszámlát.

A rengeteg beruházásról: persze, jó lenne, de a hatalmas költségek miből lennének kifizetve? Lehet, hogy 15 év múlva hasznot termelnének, de addig?

Picit szálljunk le a földre.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.03.15. 19:16:34

@inreallife:
"a regisztrált munkanélkülieknek 4%-a diplomás.
ellenben 50%-nak 8 általános a legmagasabb végzettsége."

Ha a példa kedvéért feltételezzük, hogy csak az 50% alkalmas valamire, már azzal is jelentősen csökkentettük a munkanélküliek számát. Persze egyébként alkalomadtán a diplomás is ragadhat ásót, lapátot a kezébe.

"finnországban kb 2-3* többet költenek a gdp arányában oktatásra, mint magyarországon."

Ez üdvözlendő és helyeslendő, mármint nálunk is a finn mértéket kéne teljesíteni.

ami a nyugdíjat illet, és ehhez kapcsolva az inaktív-problémát: havi 140-nél fűnyíróelven megvágni a rendszert (akinek ennél magasabb, annak ezután ennyi -140- lesz), az inflációkövetést pedig sürgősen elfelejteni.

a tömegközlekedésben az ingyenutazást megszüntetni, mondjuk egy 66%-os kedvezmény elég lenne.

Ezak a rögtön megteendő lépések szerintem.

@R_Gábor: "és 10%-ot lecsapunk a fizetéséből",

akkor félreértettél. ez a 10% kiegészítés lenne. Tehát ha eddig kerestél valamennyit, akkor innentől +10% ilyen juttatások formájában.
ezt nyilván a gyakorlatban kéne kipróbálni. Ha ez nem működne, akkor lenne egy _közös_ utalvány, mint most az Erzsébet utalvány, csak magyar boltban, magyar étteremben és magyar szállodában/wellnessközpontban lehetne levásárolni tehát a cikkemben felsorolt 3 utalványt egységesíteni. És akkor máris nagyobb döntési szabadsága van a munkavállalónak, mire költi.

Nyilván rugalmasnak kell lenni, hogy munkásnak a lehető legjobb legyen.

"A rengeteg beruházásról: persze, jó lenne, de a hatalmas költségek miből lennének kifizetve? Lehet, hogy 15 év múlva hasznot termelnének, de addig? "

Váltókból, amelyek a legrosszabb esetben a_belső_ államadósságot növelnék. Értsd: idővel a magyar emberek felé lehetne visszafizetni ezeket a dolgokat. A lényeg hogy a fizetőeszköz megőrizze az értékét, és akkor lehet nyújtani a visszafizetés idejét. Ha pl. az infláció minimális(pl: 1-2% max), akkor mondjuk 20-30 év alatt ki lehetne ezt fizetni.

Mindkettőtöktől köszönöm az észrevételeket.

Reith János 2013.10.18. 18:23:47

Nagyon dicséretesnek tartom azt a törekvést, amely a jelenlegi válságos állapotból való kilábalást célozza a cikk szerzője és a hozzászólók részéről. Ugyanakkor a felsorolt megoldási javaslatok együtt sem elégségesek ahhoz, hogy a kívánatos arányú változások elinduljanak. Egy átfogó, egymással szoros kapcsolatban lévő intézkedések csomagjára volna szükség, amelyek meghatározásához első lépésben el kellene készíteni egy nagyon alapos helyzetértékelést, meg kellene fogalmazni az elérni kívánt célokat, majd pedig legalább azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek a kívánt eredményekhez elvezetnek. Nyilvánvalóan egyetlen cikk nem vállalkozhat arra, hogy egy mindenre kiterjedő megoldást kínáljon, de kiválóan alkalmas lehet egy együttgondolkodás elindítására.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.10.18. 19:42:06

@Reith János:

Kedves János,

Valóban, egy átfogó helyzetértékelés mindenképp szükséges lenne. A kérdés, hogy a sok eltérő felfogású közgazdász, - amelyek általános hivatali tévedése, hogy végtelen (+ exponenciális) növekedést feltételeznek egy véges bolygón - meg tud-e egyezni egy részletes problémafelmérő-felismerő tervben.

Azonkívül -javítson ki ha tévednék- tudomásom szerint a közgazdászok között elég sok az olyan, akik diplomájukat a Dimitrov térről a Tolbuhin sugárútra nyíló Marx Károly Közgazdasági Egyetemen szerezték, és érdekes módon egytől-egyig a lehető legszabadpiacibb kapitalizmus doktriner élharosai. A szent szabadpiac és az láthatatlan kéz majd megoldja. Hát nem oldja meg. Természetesen én nem vagyok közgazdász, 'csak' történész, de ilyen infókat kapok onnét.

Szóval meglehetősen szkeptikus vagyok azon kérdésben, hogy a közgazdászok, alkalmasak lennének rá, -illetve milyen alapon lehetne kiválogatni azon közgazdászokat, akik alkalmasak rá-, hogy e kérdést megvitassák.

Persze ettől függetlenül kíváncsi lennék, Ön milyen szakembereket ismer, legalább hallomásból, akik a komplex rendszerelméletet a magyar közgazdaságra vonatkoztatva értelmes, átfogó képet tud(ná)nak alkotni a magyar gazdaság problémáiról, ne meg persze esélyeiről, kiútjairól.

Ön szerint mi lenne pl. egy ilyen problémafelmérő csapat összetétele? Kb. hány emberből állna, milyen szakmák képviselőiből, milyen arányban?
Ez egy nagyon érdekes téma.

feri846 2014.12.11. 09:56:31

@inreallife: Ez igaz, hogy "a rabszolga munkája szükségképp hanyag" DE
1. ezek nem rabszolgák közmunkások és az államnak mi a jobb, ha az adott pénzért nem csinálnak semmit vagy ha csinálnak valamit. a magyar nelvből kiindulva a valami jobban megéri.
2. a közmunkásokat is írányíthatják profi technikusok mérnökök.

bankvezér 2015.04.24. 15:18:12

"A történelem bizonyítja, hogy megszorítások nem működnek.
Mégpedig azért, mert a háttérben meghúzódó okot sosem oldják meg. Ez pedig a munkanélküliség."

Ez nem igaz. A háttérben meghúzódó ok, a termelés és elosztás igazságtalansága, vagyis a kizsákmányolás. Ennek csak következménye a munkanélküliség.
Ami pedig a mintának felhozott épületeket illeti, engem Hitler birodalmi építészeti stílusára emlékeztet. Nem kicsit, hanem nagyon....
süti beállítások módosítása