Nagypéntek van, a szembenézés ideje. Mivel Jézus a bűneinkért halt meg a keresztfán, illő hogy a magyar nemzet pár bűnéről megemlékezzünk.
Itt valójában arról van szó, amiről már Széchenyi is írt.
"Nemzeti bűneinket, e századokon át buján burjánzókat, négy bokoraljban mutatja be Széchenyi. Az elsőhöz a hiúság és rokonai: önhittség, önáltatás, öncsalás tartoznak, a másodikba lelkesedés és szalmatűz, harmadikba közrestség, negyedikbe végül irigység és szülöttei, pártviszály és uralomvágy."
Szekfű Gyula: Három nemzedék (35. old)
E bűnök konkrét megjelenési formáiról sokat lehetne írni, de valószínűleg minden olvasó tisztában van vele amúgyis, elégszer tapasztalja életében. Így hát inkább az általános jelenségre, okaira és megoldására összpontosítanék.
Magyarországon nincs erkölcsi rend, sem erkölcsi rendszer. Különböző morális értékszilánkok vannak, amikről homályosan érzi mindenki hogy rosszak, de nem erkölcsi, hanem biológiai alapon. Pl. fényes nappal nyílt utcán szívenszúrni valakit mindenki számára nyilvánvalóan bűnös cselekedet. Hasonlóan ilyen pl. a vérfertőzés vagy gyerekgyilkosság. Ezen meg még pár dolgon kívül csak a törvény ereje van,("az a rossz, amit a törvény annak talál") amit mindenki úgy játszik ki, ahogy csak tud.
Magyarországon nincsenek pozitív értelemben megfogalmazott, közéletileg támogatott erkölcsi értékek. Nincs semmi olyan erkölcsi érték, amiről el lehetne mondani, hogy ránk, magyarokra jellemző lenne, sem olyan, amitől a közbeszédben pozitív értékként lenne megjelölve.
Pár jellemző példa, hogy például a porosz társadalomban mely értékek voltak napi szinten képviselve:
Aufrichtigkeit (őszinteség), Ehrlichkeit (becsületesség), Sauberkeit (tisztaság), Sparsamkeit (takarékosság), Nüchternheit (józanság) Tapferkeit ohne Wehleidigkeit (vitézség kényeskedés nélkül - "Lerne leiden ohne zu klagen!"), Zielstrebigkeit (céltudatosság), Wahrhaftigkeit (szavahihetőség), Disziplin (fegyelem), Gottesfurcht bei religiöser Toleranz (Istenfélelem és vallási tolerancia), Unbestechlichkeit (megvesztegethetetlenség), Fleiß (szorgalom), Treue (Hűség), Gehorsam (engedelmesség), Pünktlichkeit (pontosság), Zuverlässigkeit (megbízhatóság), Zurückhaltung (visszafogottság - "Mehr sein als scheinen!") Selbstverleugnung (önmegtagadás), Härte (keménység)
Ezek közül melyik van jelen Magyarországon? Melyikre van hangsúly fektetve az oktatási rendszerben? Melyik van nemzeti büszkeségünkként elterjesztve itthon és a világban? Egyik sem. A hagyományos magyar értékként értelmezett fogalmak:, okosság, kreativitás stb,. biológiai tényezők eredményei, nem kell megdolgozni értük. emlékeztető: az erény nem jön magától, lényege hogy plusz erőfeszítést kell tenni érte.
Szándékosan hoztam a porosz példát, hogy kontrasztot képezzek. Lehet róla vitatkozni hogy mennyire érdemes az erkölcsöt ennyire direkten képviselni, de az kétségtelen, hogy erkölcsi oktatás ill. az erkölcs képviselete szintjén nagyjából a barlangi ősember szintjén vagyunk. A valóságsók hősei és pornócelebek ill. egyéb "sztárok" a követendő példák.
Csakis erős kormányzattal és erkölcsi neveléssel lehet ezt jó irányba vinni. Ennek hiányában csak az acsarkodás-irigykedés-kanálvízben megfojtás marad, azzal pedig nem lehet országot építeni.
Az erős vezetés pedig csakis katonai hatalomra lapulhat, ennek hiányában komolytalan és tehetetlen, nevetség tárgya lesz.
A katonaságot új élettel megtölteni, a Vitézi Rendet visszahozni, zárt közösségeket kialakítani, ahol a család és a gyereknevelés körül forogna az élet.
Egyszerűen lejárt az idő, a ratkó-unokák (1972-75 körül születettek) kiléptek a szülőképes korból. Ennyi kész, lehetőség elveszett. Lehet hogy pár századdal megdobták a statisztikát, amiből aztán intergalaktikus sikertörténetet fabrikált a kormányszócső média, de ez valójában a nemzethalál előszobája. Itt már csak igazi radikális megoldások segítenek, újra katonaállamnak kell lennünk (ahol a katonaság és katonai erények vannak középpontban, ahol minden magyar egyben hazájának katonája is), vissza kell találni gyökereinkhez.
A magyarság a sztyeppén úgy maradt életben hogy minden férfi oldalán ott volt kard és íj, de gyakran még a nőkén is. Most is erre van szükség, harcos közösségeket kell szervezni, akik képesek megvédeni önmagukat és minket is.
Ez a nemzeti erkölcseinket is megjavítaná. A magyar egy vezérre vágyik, aki alatt mindenki tudja, mi a szabály. Most olyanok vagyunk nemzetileg mint a semittevő katona, aki unalmában gazember lett.
A demokráciát el kell felejteni. A mai magyar problémák demokratikus úton megoldhatatlanok. Aki mást mond, vagy súlyos tévedésben él, vagy hazudik. A mai liberális tömegdemokráciában számos mindenkit érintő problémának egyszerűen nincs megoldóképlete. Államadósság, demográfiai válság, a tömegmédia és a fogyasztói életmód korlátlan uralma. Nagyon jellemző, hogy a fidesz által felállított és 9 évre odatett NMHH tagjai sem tesznek semmit a fogyasztói konzumidiotizmus és lélekromboló kereskedelmi média visszaszorítására, pedig csak annyit kéne tenniük, hogy például fizetőssé teszik, mint ahogy Európa bármely más országban így van. Egyedül Magyarországon szennyezik a nép tudatát és lelkét ingyen és bérmentve.
Egyszerűen nincs időnk várni 40 évet, amíg kilogikázzuk a dolgokat. A népnek erőskezű vezetés kell, amely megtisztítja az országot a szeméttől, valós és jelképes értelemben egyaránt.