Carroll Quigley princetoni egyetemi történész szerint az államfejlődésnek 5 állomása van.
1) feudalizmus;
2) feudális monarchia;
3) dinasztikus monarchia;
4) nemzeti állam;
5) ideológiai állam.
Ebből az első 3 viszonylag együvé csoportosítható, a "feudalizmus" címszó alatt, tehát lényegében 3 jól elkülöníthető államformáról beszélhetünk: feudalizmus, nemzeti állam, ideológiai állam.
Ezt a " The Evolution Of Civilizations: An Introduction To Historic Analysis" c könyvében írja le (a pdf-böngésző számozása szerinti 375 old., a lapszéli számozás szerinti 389.old. táblázata) (Innen letölthető.)
Amint Magyarország történetére tekintünk rögtön nyilvánvalóvá válik, 1920-ig lehetőség sem volt egy önálló, magyar, erős nemzetállam kialakítására.A Habsburgoknak nyilván egy gyenge magyar államiság volt az érdeke, a rendi országgyűléssel amúgy is elég problémájuk volt, kényelmes volt ezt az egyre archaisztikusabb berendezkedést meghagyni, mint a modern államiság elemeit kifejleszteni.
A Horthy-rendszer is e tekintetben inkább reakciós (-> a 'status quo ante' híve) volt, a feudális, úri rendszert örökítette tovább, aminek egyik legjobb példája a földreform elmaradása, a nagy latifundiumok egyben hagyása volt.
A magyar történelemben az erős államiság 'modern értelemben' paradox módon a kommunistákhoz köthető, ami azért is tekinthető nagy bajnak, mert alkalmasnak bizonyult, hogy az államiság eszméjét teljesen lejárassa.
A nyugati államok - Franciaország, Németország, Anglia - mind-mind nagyon erős államisággal rendelkeztek már többszáz éve, náluk sikeresen zajlott le a feudalizmusból a nemzetállami létbe való átmenet. Nálunk ez csak félig-meddig sikerült: a nemzetállami létből csak a modern értelemben vett nemzeti érzés jött át, az állami lét nem.
Magyarországon a nemzetállami törekvések 1848-ban indultak el, de a szabadságharc ismert eredménye és a '67-es kiegyezés miatt csak a nemzeti érzések volt szabadott úgy-ahogy a köztudatba átjönnie, az államiságnak már nem. Nem volt önálló magyar állami külügy, hadügy, pénzügy. Ezek elég tetemes tételek, azonnal észrevehető rajtuk a magyar állam nyilvánvaló csonkasága. Ez a csonkaság előlegezte meg aztán a trianoni országcsonkítást is, hiszen az önálló külügy hiánya miatt a magyarság ellenségei (pánszlávisták, illyristák, román nacionalisták) szabadon terjeszthették a propagandájukat, a magyar külügy (mivel nem volt ilyen) nem is tudott rájuk válaszolni. ennek révén a propaganda-hazugságok terjedtek el rólunk a nyugati köztudatban, aminek később Versailles-ban lett nagy szerepe az I. Vh után.
Az erős magyar államiság hiányának az őszirózsás forradalom és a tanácskormány létrejöttében is komoly szerepe volt, hiszen a monarchia összeomlás okozta vákuumba törtek be ezek az államalakulatok.
Mik a feudális és a nemzetállami felfogás közti döntő különbségek?
A feudális államban minden bizonyos kulcsszemélyek és az ő kapcsolataik - rokonok, barátok és üzletfelek közé csoportosul. Érvényesülni ezen 'kapcsolati hálókon' keresztül lehetséges.
A nemzetállamban ellenben a nemzetért tett érdemek alapján történik az érvényesülés (meritokrácia).
A Magyarország előtt álló történelmi feladat tehát:
Befejezni a nemzetállammá válás történelmi folyamatát. Amennyiben ezt elmulasztjuk, akkor elsüllyedünk a feudalizmus mocskában: a korrupcióban, úri muriban, adócsalásban, új kiskirályok birodalmában.